Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogy segíthetnék magamon?

Hogy segíthetnék magamon?

Figyelt kérdés

28 éves lány vagyok,a szüleimmel lakom.Már megőrülök,nem bírom velük, a páromra meg nem számíthatok ebben.Sajnos nincs pénzem hitelre ,albérletre ,tulajdonképpen semmire, mert minimálbért keresek.Van érettségim, de sajnos nem találok olyan munkahelyet ahol többet fizetnének.

Mit tehetnék???

2011. jan. 11. 10:10

❮ 1 2 3

21/23 anonim

válasza:

Én csak egyet fűznék a dologhoz..meggondolnám ezt a férfit, aki el sem akar költözni otthonról. Biztos,hogy vele akarsz élni a jövőben?? Mert egy ilyen ember, aki ennyire nem akar előrelépni magától, az semmiben sem fog később, egy léhűtő marad.

2011. jan. 11. 11:23

Hasznos számodra ez a válasz?

22/23 anonim

válasza:

A semmiből csak semmi lesz - örök igazság.

Kezdj el lottózni.

Folyamatosan keresd a jobban fizető munkahelyet.

Találj olyan párt,akivel el lehet indulni az életben.

2011. jan. 11. 11:41

Hasznos számodra ez a válasz?

23/23 anonim

válasza:

Én elhiszem, hogy rosszul esik némelyik válasz, de ezekbő is tudsz profitálni.

Azt te is belátod, hogy ez a helyzet nem jó.Ennyi idősen már nem egészséges otthon lakni, főleg akkor nem, ha ez téged is frusztrál.

Én 17 évesen mentem albérletbe a barátommal, mert Ő is AKARTA.Suli mellett minden melót elvállaltunk, újságot hordtunk, kocsmában pultos voltam esténként, öregeknek bevásárolta, és egy év múlva már babát vártam és férjhez mentem.1 éves volt a fiunk, amikor kimentünk Norvégiába, a férjem ott kapott állást, és 3 év múlva, mikor hazajöttünk, már a saját házunkat kezdtük építeni, és vállalkozást indítottunk.Ekkor voltam 23éves.

A fiunk már 15 éves, és soha nem bántam meg, hogy akkor léptem, és elmentem otthonról.

De ehez, egy olyan partner kell, aki nem húz vissza, hanem együtt mentek előre.Ezt a fiút én dobnám a helyedben, csak elfecséreled rá a drága éveket, és semmi haladás.Ez neki jó, neked, nem.

2011. jan. 11. 12:10

Hasznos számodra ez a válasz?