Hogy segíthetnék ezen a helyzeten, a húgomon, a családomon, magamon?

Nagyon sajnállak benneteket,főleg a húgodat,hogy kiderült a szerelme a féltestvére.Szerintem ti mint (fél)testvérek azért tartsátok a kapcsolatot egymással,mivel ti nem tehettek róla hogy mi hogy történt.Sajnos ezen változtatni nem lehet.Én a helyetekben tartanám a fiúval a kapcsolatot,hisz mint már írtam nem tehettek ról hogy mindez így történt.De mégiscsak a testvéretek.Próbáljatok vele fokozatosan jobban megismerkedni egymással,és beszélni a dologról.Hisz ha tényleg a testvéretek ne távolodjatok el egymástól(fiútól),gondolhatjátok hogy neki is milyen rossz lehet.de beszéljetek róla,és vele.Találkozzatok és próbáljátok feldolgozni hogy testvérek vagytok!üljetek le beszélgetni te és a húgod és a fiú.Nekik is fel kell dolgozni valahogy.De ne veszítsétek el egymást a fiúval,mivel csak a testvéretek,akire később bármikor bármire számíthattok!

Sajnállak benneteket,de próbáljátok feldolgozni.Beszéljetek egymással,találkozzatok többet,tartsátok a kapcsolatot egymással,számítsatok egymásra ezekután,hisz ti nem tehettek semmiről.

Most mindenképp legyél a húgod mellett,mert most neki a legrosszabb,a fiút ne hibáztassátok.

Anyukád próbálja megbeszélni a dolgot apukáddal.Miért nem mondta el nektek hogy félrelépett?És hogy van egy féltestvéretek?Hány évesek vagytok?