Mit tegyek, ha úgy érzem elvesztettem azt ami miatt
érdemes volt élnem?
Figyelt kérdés
Valami elveszett belőlem. Nem érzem az életkedvet, nem tudok szívből boldog lenni, csak ha magamra erőltetem és akkor is csak pár percig. Nem élvezem a zenét se a táncot mint régen, nem látom semminek értelmét, nem érdekel semmi.
Minden iránt elveszítettem az érdeklődésemet. Élek mert muszály, de ha nem lennének meg a napi rutinjaim egész nap csak feküdnék az ágyban.
Mit tegyek, hogy újra éljek és ne csak létezzek?
Boldog akarok lenni, de úgy néz ki hogy semmi se tesz boldoggá. Hinni és bízni nem vagyok képes többé...
én is pont így érzek, mint ahogy Te, pedig én még csak kis fiatal vagyok (bár Te se vagy még valami idős) találj valami hobbit! amit szeretsz, ismerkedj, hátha megtalálod a lelki társad.. én is küzdök msot a boldogságért.. sajnos barátokat nem találok, senkinek se felek meg :( életemben a legfőbb boldogságforrás a motorozás volt, erre nyáron tönkrement a gépem, pénzem meg nicns javításra :( azóta csak egyre rosszabb a helyzet.. remélem nemsokára vége a hullámvölgynek.. hiszek benne hogy van remény! :) fel a fejjel! :)
2011. jan. 4. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
12/26 anonim válasza:
hallgass zenét, hógolyózz a hóban, tarts kisállatot
2011. jan. 4. 20:06
Hasznos számodra ez a válasz?
13/26 A kérdező kommentje:
Kösz az eddigi válaszokat. Szerintem gyűjtök még pézt összecsomagolok és megyek innen a francba...
Vannak rokonaim Ausztráliában. szerintem náluk elélhetek egy darabig. Meg kint jobb a fizetés, ha találok munkát. Bármi jobb mint itt megrohadni.
2011. jan. 4. 20:09
14/26 anonim válasza:
"még tudok örülni, meg a cicámnak"
Kis perverz:xD.
2011. jan. 4. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
15/26 anonim válasza:
XáXorXép válasza:
"még tudok örülni, meg a cicámnak"
Kis perverz:xD.
Hát bocs, de aki egy kis aranyos állatról ilyenek jutnak eszébe.... :)
Meg se kérdezem, tuti fiú vagy.
2011. jan. 4. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
16/26 anonim válasza:
Én is így vagyok ezzel. Semmi kedvem semmihez, a barátaim nem nagyon érnek rám, a pasim kidobott, unom az életet, nem élvezek már semmit. Azt hiszem teljesen befásultam. 3 éve depressziós voltam, de gyógyszerekkel, terápiával kigyógyultam belőle. Mit ne mondjak, az is így kezdődött...
2011. jan. 4. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
17/26 anonim válasza:
aki azt írta, hogy ne itt kérj tanácsot részben igaza volt. szeretem ezt az oldalt, a napi rutin szerves része lett -sajnos- de itt tényleg rengeteg a kiábrándult, leamortizálódott, boldogtalan ember. :(
2011. jan. 4. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
18/26 anonim válasza:
Én is így voltam vele. A barátaim kihasználtak, a családból is elegem volt, a suliból is. A menedék az volt, amikor találtam egy jó könyvet, és bele tudtam merülni.
Aztán megkaptam a kutyám, és azóta boldog vagyok, ő a legjobb barátom, és senki mástól nem kapok annyi szeretetet, mint tőle:)
2011. jan. 4. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
19/26 anonim válasza:
Tanácsot nem tudok, csak csatlakozni tudok a "klubba"... Sosem éreztem túl jól magam senkivel, aztán találtam egy férfit, akivel egyszerűen fantasztikusan éreztem magam, de már nincs velem. Azóta semmi nem érdekel, mert vagy egyedül maradok örökre, vagy jön egy újabb aki fájdalmat okoz, pedig már ebbe is majdbelehalok :( Nem jó ez így, de mi terelje el a figyelmem, ha SEMMI nem köt le?!
2011. jan. 4. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?
20/26 anonim válasza:
Kéne valami depi progit szervezni.Mondjuk kirándulás a János hegyre,aztán kollektívan leugorhatnánk a kilátóról. :D megoldódna minden gond.
Na jó csak viccelek.De azért durva,hogy mennyien be vagyunk fordulva.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!