Hisztek a fiu-lány barátságban?

Szerintem lehet... de ez a "barátság" más mint két azonos nemű közötti barátság.

És bizonyos feltételeknek is meg kell felelnie, így ritkább és nehezebben fenntartható mint azonos neműek esetén.

Például nem árt, ha nem esetei egymásnak fizikailag.

Vagy ha például az egyik homoszexuális.

Nem árt, ha foglaltak és a társaik nem féltékeny típusok.

De ha mindezen feltételek adottak... akkor sem lesz olyan tartós, mint azonos neműek esetén, már csak azért is, mert a férfi más mint a nő. 15 évesen ez a különbség még nem annyira érezhető... hiszen ekkor alakul ki a vonzódás a másik nem iránt.

25 évesen, amikor a nő elmegy szülni... a férfi felesége is szül... akkor a nő nem mesélheti a férfi barátjának a gyerekkel kapcsolatos élményeit, mert a férfinek már így is tele a hócipője a témával otthonról... míg egy nőtársával simán kiveséznék egymás gyermkeinek a dolgait.

Szóval vannak ilyen történések, amik gátat vetnek a barátságnak.

Persze ki mit tart barátságnak... manapság már annyira elmosódtak ezek a dolgok, hogy sokan a "havert" is barátnak tartják... pedig az csak ivópajtás.

Van, haverság, főleg abban a korban amiben most Te vagy. De mélyebb, olyan barátság ami kialakulhat pl két lány (nő) között nem alakulhat ki fiú-lány között, mert azt már szerelemnek nevezném.

Van egy barátnőm aki már lassan olyan mint a tetvérem, na egy férfival ilyen nem lehetne, mert akkor már feltenném a kérdést magamnak, hogy miért nem a barátnője vagyok, miért vagyok "csak" a barátja.

Egy férfi és egy nő közötti kapcsolat nem lehet annyira közvetlen. És az esetek nagy többségében az egyik fél többet érez.

Viszont kialakulhat barátság úgy, hogy pl. a barátnőm férjét barátomnak tartom. Idősebb, felnőtt korban.

Tiniként is lehetséges, de csak felszínes haverkodás.

En nem hiszek a fiu lany baratsagokban mert egyszer is ez volt a tema a Fel Kettoben h nem letezik lany es fiu baratsag mert egyszer az egyik fel ugyis tobbet fog erezni a masiknal

pl nekem is van egy fiu baratom akit mar 12 eve ismerek es o a legjobb baratom.Es egyszer o elmondta nekem h tobbet erez irantam mint baratsagot es szerintem ez minden esetben igy van,de ha mas esetben nem igy van akk szerintem az nem olyan mely baratsag

Én hiszek benne. Bár nálunk úgy indult, h anno 14 évesen mikor találkoztunk ő többet akart, én meg megmondtam neki h nem úgy nézek rá, és aztán barátok lettünk. Idővel ő lett a legjobb barátom. Később, a gimi befejezése után visszatértünk a dologra. Elmondta, hogy neki még mindig tetszem, de nem erőlteti a dolgot, mert nem akar elveszíteni mint barátot, és inkább marad csak barát minthogy elveszítsen. Azt mondta szóljak, ha meggondolnám magam a dologgal kapcsolatban ő itt lesz. És ennyiben maradtunk. De nálunk ez nem okoz gondot. Nem kell ügyelnem arra, hogy nehogy félreértsen valamit, mert tisztában van vele, hogy én mit gondolok, és miért nem akarok tőle semmit. Bármit meg tudunk beszélni. Én is elmondom neki ha randim van vagy pasi gondjaim és tanácsot ad. Ahogy ő is elmondja nekem, hogy épp mi újság a csajokkal, mostanság például szerelmes és velem beszéli meg, ha nem tudja mit csináljon. Egyébként azért is tartom jónak ezt a barátságot, mert sokkal jobb tanácsokat tudunk adni szerelmi ügyekben egymásnak mint egy azonos nemű. Én például tudom, hogy bizonyos dolgokra mit reagálna egy lány, vagy miért reagálna úgy, ahogy ő is meg tudja ezt nekem mondani egy fiú esetében. És ez tök jó. benne maximálisan megbízom és működik a dolog. Annak ellenére, hogy ő nem barátként közelített most mégis barátok vagyunk. És mielőtt valaki letolna, nem szenved amiatt h én nem viszonzom az érdeklődését. Mi ezt letisztáztuk, és őszintén beszélünk egymással. Talán ő az egyetlen oylan ember akiről biztosan tudom, hogy mindig őszinte velem, és én is vele.

19/L