Miért van ez? Mit csináljak?

Ugyanígy voltam én is.. mindenki csak barátnőmmel akart lenni, ő volt a szép stb..

Tűrtem ezt 9 hónapig kb, majd jött a nyár, összejött a barátjával, mivel én nem bírtam a barátját nem jártam ki, aztán rajtam sírta ki magát, rögtön jött vissza hozzám.. aztán összejöttem barátommal, először elvoltunk még barátnőmmel is, aztán egyre rosszabb szemmel nézte hogy boldog vagyok.. sajnos ő csak egy vérszívó volt..

Gondolkozz el mit nem szeretsz magadba, ha tudsz változtass ezen, légy nyitott mások felé, és koptasd le a barátnődet, hagy vegye észre magát :)

20:09 Szomorú az ilyen ember mint te. Hogy írhatsz ilyet? Magadból indulsz ki?

Ne is figyelj rá, kedves kérdező! És ne legyél elkeseredve! =) Szerintem ezt csak te gondolod így, és ki tudja mennyi pasinak tetszel, csak nem mernek kezdeményezni! =) Tudod, az embernek mindig vannak hullámvölgyei, egyszer fent egyszer lent. te most lent jársz, de eljön az az idő is, amikor fent leszel és boldog leszel. Addig is ne emészd magad, az ilyen gondolatokat ki kell kerülni, el kell hessegetni. Nem szabad belefulladnunk a depresszióba. Gondold el, hogy mindig lehet rosszabb is. Biztosan nem vagy csúnya, sem hülye, sem rossz. És miből gondolod, hogy te vagy a béna csaj? Mondta már valaki? Nem hiszem. Ne gondolj ilyenekre. És mi a jó csaj? Az agyonsminkelt miniszoknyát hordó ribi? Már bocsi. Eleinte a pasik 99%-a erre csorgatja a nyálát, de később már nem ez lesz a fontos nekik. =) Nem igaz? Ez az én teóriám, javítsatok ki, ha tévedek =)

Remélem kicsit felvidultál, és azokra az "okosokra", akik számítógépen keresztül megítélnek, hogy biztos ilyen meg olyan ronda vagy, ügyet se vess! Nem kell velük foglalkozni. Valószínűleg ők a ronda bányarémek, és attól érzik jobban magukat, ha másokat kritizálnak, és a saját szintjükre rántanak. Nem kell velük foglalkozni, nem érdemlik meg, hidd el =)

Sok boldogságot, szó szerint!! :)

Én mindig a csúnya, a rossz, a hülye voltam (mély depresszióban szenvedtem, így hát nem voltam senkinek túl szimpatikus, bevallom megértem :))

4 éven keresztül néztem középsuliban ahogy a kis csinibabák ( hehhe már aki szerint :D ) dicsekedtek hogy jajj de szépek jajj de jók, a tanárnéni kedvencei... Persze hetente bömböltek hogy megint dobta őket a pasijuk, nekem mégcsak egy haverom sem volt.

Most itt vagyok immár 100%osan... ugyanazzal a külsővel, ugyanazzal a jellemmel, mindenki szeret, a párommal élek, és mindenki csak dicsér hogy milyen gyönyörű vagyok (jó azért túloznak rendesen)... az a baj, nem vagy kompatibilis a környezeteddel, ez suliban sok emberel előfordul. Nyugi, később más lesz minden, csak hozzád való társaság kell ;) 20/L

Szia!

én mindig így éreztem...

nem tanultam, mert mások úgyis jobbak stb, de ha nem tanultam, bűntudatom volt.

Fősulin nem foglalkoztam azzal, ki mennyivel jobb nálam, csak hogy tanuljak, az ösztöndíj miatt. és képzeld, boldog voltam, mert elégedetten fekhettem le, elégedett voltam magammal, és már nem volt bűntudatom.

sosem szeretett senki, gimiben fordult a kocka, mert változtam, komolyodtam... és lettek barátaim. egyet jegyezz meg jól, nem a mennyiség, hanem a minőség számít!

Magaddal törődj, tanulj, állj mindenhez pozitívan, és elégedett leszel:)