Mit tennél, a halálán lévő párod mellett lennél, vagy dolgozni mennél mert kell?

Az én férjem rákban halt meg,amikor terhes voltam. A szülőknek megmondtam,hogy mennyire beteg. Nekik is joguk van vele lenni az utolsó időkben. Elmentem dolgozni,mert az legalább elterelte a figyelmemet a gondomról. Este viszont ott voltam vele. Ha rosszul érezte magát,akkor megpróbáltam lelket önteni belé. Ha otthon maradsz hónapokra vele,főleg,ha nem is álltok jól anyagilag,mit mondasz neki miért vagy otthon? Gondolod,hogy neki nem lesz emiatt rossz érzése? Vagy megmondod neki,hogy :Drágám,pár hónap múlva meghalsz,addig veled akarok lenni?

Elsősorban rágondolj,ne a saját veszteségedre. Azt pedig egyetlen orvos sem tudja megmondani,hogy mikor fog meghalni.

Sajnállak nagyon benneteket,és jobbulást a párodnak,a családnak pedig sok lelkierőt.

mit jelent az hogy csak neked mondták el?

a párod tudja? mivel neki kéne a legjobban tudnia, hogy küzdhessen, mert ha nem küzd akkor tényleg anyi volt...

hogy a szüleinek elmondod-e azt neked kell tudni, de a párod mindenképp tudja..

amúgy sztem maradj vele, mert lehet hogy megbánod amikor már nem lehetsz több időt mellette, hogy olyan keveset voltatok eggyütt.

Na, ez pont nekem való kérdés.

A családnak minél előbb el kell mondani, csak arra kell vigyázni hogy ne zaklassák a beteget, és szerintem amikor csak teheted, legyél vele...

Az apukám daganatban halt meg. Hónapokig szenvedett (az orvosok az összes hibát elkövették rajta amit lehetett) Akkor voltam 13 éves. Nekem azt mondták, apu tüdőgyulladást kapott, semmi komoly baja nincs. Hát persze én elhittem a dolgot, miért ne hittem volna el... 13évesen nem tűnik fel a gyereknek, hogy egy tüdőgyulladással miért kell folyton visszafeküdni a kórházba. Az utolsó napokban találtam meg a rákról szóló könyvet, és minden világossá vált... Azt hittem, beleőrülök az egészbe. Anyám nem engedte hogy bemenjek apuhoz a kórházba, mert nem akarta hogy olyan rossz állapotban lássam.

A halála után 4 évig mély depresszióban voltam, magamat okoltam hogy nem voltam mellette, nem segítettem neki, nem tudtam megmondani neki mennyire szeretem...

Mindenképpen mondd el annak akinek kell, még ha nehéz is. Mert csak rosszabb lesz nekik, mikor kiderül hogy tényleg nagy a baj. 20/L

a szülök tudják ezt legalábbis én azt vettem ki amit írt a kedves kérdező a magyarázat résznél.

"Az a szörnyü helyzet hogy anyós illetve anyukád nyaggat hogy menj dolgozni majd ök mellette lesznek."

Én a párom mellett maradnék, de én megtehetem, mivel saját vállalkozásom van. Nálunk 3 pici gyerek van (5 éves ikrek), így egész egyszerűen sehol nem alkalmaztak volna, mert folyton beteg valamelyik.

Nagyon is értem a dilemmádat, hiszen a munkahelyed mindenképpen meg kell tartanod (és ennek nem tenne jót több hónap táppénz), mert a gyermekedért felelősséggel tartozol, ugyanakkor hazahúz a szíved a párodhoz.

Én is a részmunkaidőt látom megoldásnak és - ha eddig még nem tetted - tisztázd a pároddal a helyzetet! Aztán ő majd ha akarja elmondja a szüleinek vagy bárki másnak, de neki mindenképpen tudni kell róla, hogy mi a helyzet. Nem tudhatod, hogy adott esetben kitől szeretne még elbúcsúzni, milyen rendezni való dolgai vannak még az életben. Ennyivel mindenképpen tartozol neki, hogy elmondod az igazat.

Jól értem?Nem csak a szülők előtt,hanem a férjed előtt is titkolod,hogy beteg?Nem gondolod,hogy előbb utóbb úgyis kiderül és akkor az sokkal rosszabb lesz,mintha megmondtad volna te magad?Főleg a férjednek lesz rossz,mikor ne adj Isten,rosszabbra fordul az állapota és az utolsó pillanatban tudja meg.Vannak,akikben pont a betegségtudat mozgósít olyan erőket,érzéseket,amik pozitívak és szükségesek a gyógyuláshoz is.Lehet,hogy lennének olyan tervei,élményei,amik fontosak lennének neki,de mindig halogatta .Most,ha tudná,hogy beteg,még gyorsan megvalósíthatná talán ezeket és nyugodtabb lélekkel menne el,ha muszáj.

Kitartást kívánok és alakuljanak úgy a dolgok,ahogy mindannyiotoknak a legjobb.