Mit tegyek? Egy tanács jol jönne.
Tehát.22éves lány vagyok,bejelentett munkával.végre dolgozom igy ugy érzem leghöbb vágyam teljesitem januárban,elköltözm a szüleimtöl,albérletbe megyek.Na igen.Csak a baj hogy az apukám kamionos nem sokat van itthon,anyukám pedig németországi munkára pályázott ami azt jelenti hogy felvételt nyert és amint hivják neki indulnia kell,igy a hugom egyedül marad itthon.és nagyon számitanak most a fizetésemre,viszont én nem birok tovább itt élni.nagyon kicsi házban vagyunk,és van egy kapcsolatom is ami annyit jelent hogy a találkozokat jo ideje kocsiban oldjuk meg mert nem tudom behozni ide.nem férünk el.Mit tegyek??Én annyira vágyom külön életre,de a családom számit rám.ha anya elmegy nekem kell vigyázni a kishugomra.17éves.Nem tudom mihez kezdjek.Adjam fel az álmom?mert ennyit akarok egy saját szobát.
egy elkeseredett lány.
igaza van annak aki azt írta :)
Minek írod ki? Senkinek a vàlaszàt nem fogadod el
Persze nyomorogjon egy koleszban a húga, aki semmiről nem tehet...Tényleg jó megoldás. Amúgy meg nehogy már lesz.rja a húgát.
Kérdező, milyen messze lenne az albérlet a mostani lakástól? A húgodnak nincs párja?
Hát akkor add fel az álmod,és babusgasd a testvéredet,aztán majd egyszer csak talál valakit magának,és Ő fog magasról ejteni Rád.
Hiába írja itt a többség hogy mit tenne a helyedben.
Utolso köszönöm hogy megértesz.
a két lakás közt nem sok a távolság egy olyan 15perces buszocskázás mindkettönknek.söt.a munkahelyem pedig itt van most a szüli háztol két utcával lentebb.
Valóban nehéz helyzet.Valamikor el kell kezdeni a saját életedet, a saját utadat, de valószínűleg nagyon rossz érzés lenne Neked itt hagyni a családodat, akitől annyi szeretet, törődést és megértést kap az ember, amikor nekik talán a legnagyobb szükségük van rá.
Viszont arról sem szabad elfeledkezni, hogy a húgod 17 éves.Nem kicsi már.
Lehet, hogy furcsa lesz, amit írok, de úgy gondolom létezik egy kompromisszumos megoldás, ami mindenkinek jó lenne.
Nem tudom, hol fogsz dolgozni, mármint abba a városba-e, ahol éltek.Amennyiben igen, veszel egy albérletet, ahol élsz.Lesz egy saját, nyugodt életed, munkád, a párod is fel tudod hívni.A szüleiddel és a húgoddal pedig megbeszélheted, hogy x időnként (2-3 naponta) átmész hozzá.Egy egy szobás lakást rendben tartani iskola mellett nem lehetetlen feladat, te pedig ajánld fel a segítségedet.Kezdetben furcsa lenne a szituáció, de a húgod is hamar belerázódna a dologba és biztos jól esne neki, ha tudná, hogy Te mindig mellette állsz és szívesen segítesz neki bármiről legyen is szó(számlák befizetése, főzés, mosás, egyéb háztartási praktikák).
Ha ez megvalósítható, akkor mindenki jól járna.
Apukád dolgozhatna tovább, ahogyan anyukád is kimehetne Németországba dolgozni és egyiküknek sem kellene azon aggódniuk, mi lesz a húgoddal.Neked lenne albérletet, saját életetet kezdenél, de továbbra is támogatnád a húgodat és rendszeresen látogatnád.
15/L
Azt még nem írtad, hogy anyukád mennyi idore megy Németországba, mert addig várhatnál míg talál rendes lakást, elhelyezkedik, aztán a húgod is kikoltozhetne hozzá. Te meg maradnál a lakásban amiben most is laktok.
Az a véleményem, hogy ezt a helyzetet megoldani anyukád dolga, nem neked kell mindig alárendelned magad másoknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!