Miként fogadjam el anyámat úgy, hogy ő nem szeret? Mellettem van, ha kérem, mégiscsak a gyereke vagyok, de nem önmagamért. Ez nyilvánvaló.

Nem. Neha beszelunk par percet. Anyu narcisztikus es annak a szociopata spektrumaban helyezkedik el valahol. Ahogy idosodott, a helyzet egyre rosszabb lesz. Ahogy felettem irta valaki anno, aki szinten masolta a megszokott csaladi mintazatot tudatalatt, nos, velem is ez tortent. Aztan az egeszet visszavezettem anyura, es valasztottam egy szabad eletet-mas kerdes, hogy ez egy eletre taccsra vagott, akkoriban nem volt annyi eszem, hogy terapiaban dolgozzak magamon. Nem haragszom ra, es azert, mert magam mergeznem ezzel- anyu meg nem tehet rola. Ez egy betegseg, ami nem gyogyithato, sot megprobalni is tilos. Azert irtam le, hogy ha vki idekeveredik, az tudja: fusson amerre lat.

Nem revelans kerdes.

Semmi gond, de ez nemektol teljesen fuggetlen, ennek a betegsegnek a lenyege az, hogy az agyuk bizonyos empatiaert felelos biokemiai es egyeb funkcioi korlatozottan mukodnek vagy eppenseggel sehogy.