Hány évesen kezdted felnőttnek érezni magad?

Én pár hónap múlva töltöm a 20-at, de nagyon nem érzem magam se felnőttnek, se gyereknek... Gyereknek azért nem, mert nem viselkedem gyerekesen :P Felnőttnek azért nem, mert sajnos még nem tudok 100%-ig teljesen önállóan gondoskodni magamról... Én is tanulok, mellette dolgozok, de nem tudom magamat úgy eltartani, hogy ne szoruljak a szüleim segítségére...

Szerintem akkor lesz felnőtt egy ember, ha Teljesen tud magáról gondoskodni ( saját ház -nem ajándék,albérlet, 100% hitel- , saját munkahely(ek) és vállalkozás, és mindig egy kicsi megtakarított pénz)

Én magam akkor fogom felnőttnek érezni, ha magamról, és a saját jövendőbeli családomról gondoskodni tudok:) remélem egyszer lesz ilyen.

19/f

23 vagyok, kb. 3-4 hónapja érzem úgy, hogy megkomolyodtam a régebbi énemhez képest és felnőttem. bár még tanulok és függök a szüleimtől, gyökeresen megváltozott az utóbbi időben a gondolkodásom érzem-értékelem a dolgok súlyát. örülök is neki mert épp itt volt már az ideje, de nem érzem magam elkésettnek, mivel rengeteg olyat ismerek akik idősebbek és hihetetlenül komolytalanok, nulla életcéllal. és szeretem a gyerekeket, bár nem bíztak még rám hosszabb időre gyereket, de tudom már, hogy én is szeretnék, többet is.

23f

8 évesen,akkor már főztem,takarítottam apámra,mert elváltak a szüleim,és apámmal maradtam...

17 éves koromtól tartom el saját magam,korán érő típus vagyok

Miért, felnőtt ember nem utálhatja a gyerekeket? Soha nem szerettem őket, fizikailag kezd el fájni a gyomrom és a fejem, ha gyereksírást hallok, nem tehetek róla. Kerülöm őket, ahogyan csak tudom. Nem hinném, hogy az-e a felnőttség mércéje, hogy ki mennyire szereti őket.

Ezerszer inkább tartok állatot, mint viselek el egy gyereket.

Ha valaki utálja a gyerekeket, nem lehet egészséges felnőtt. Az egészséges ösztön azt diktálná, hogy empátiával és részlehajlással, önfelálodzóan forduljunk feléjük, legalább a rokon kölkök felé. De utálni őket annyi, mint riválist látni bennük, mint valamit, ami több figyelmet, szeretetet követel és kap, én pedig nem. Vagy egyfajta önelfogadási hiba.

De én sem szeretem őket. Nem tudok velük mit kezdeni.

Felnőni pedig jó volna, csak nehezen megy.

19/L