Mit csináljak? Nem akar összeköltözni velem. (6 és félév kapcsolat után)

A férjem is húzódozott az elején a kötöttségektől (válás után volt). Nem erőltettem, ha jött, örültem neki, ha elment, nem marasztaltam. Aztán némi tipródás után kezdett egyre gyakrabban itt aludni, lassanként gyűltek a cuccai. Egyszercsak többet volt itt, mint nem itt. (Tudom, Kazinczy forog a sírjában :))

Majd havi egy-két napot aludt csak máshol, de akkor is a lányával volt.

Majd a házasságtól való félelmét is leküzdötte és elvett.

Csatlakozom a többi lepontozotthoz, nem normális, hogy soha nem aludtál nála. 6 év után főleg. Sajnos nem valószínű, hogy változni fog a dolog. Pár hónap, szélsőséges esetben 1-2 év tétovaság elfogadható, de 6 év??

Nálam anno még az egy-két egyéjszakásom is itt maradt reggelig, megreggelizett, megköszönte a társaságomat, és utána távozott. Ezért is tartom furcsának, hogy nálatok ez így megy.

Kötöttségek?

Mi a kötöttség abban, ha két ember szereti egymást és összeköltözik?És itt a "szeretik egymást" a lényeg.

Mi 1 hónap múlva összeköltöztünk a párommal, azóta se bántuk meg, el sem tudnánk képzelni a különélést, az egyet jelentene a szakítással - mellesleg.

Kötöttségnek csak az önző ember érzi az együttérzést, vagy a gyáva emberek, akik félnek kimutatni a másik felé az érzéseiket.

A garzonról meg annyit, hogy vki nem "venné oda a másikat" - az ember egy kutyát vagy házikedvencet vesz oda maga mellé, nem egy embert, szerintem - hogy párom anno társbérletben lakott, és egy szoba volt, amit magáénak mondhatott, ott kezdtük, mert valahol el kell kezdeni.És képzeljétek, én még a lakótárssal is igyekeztem kijönni, holott irirtált a személye.

Alkalmazkodás kérdése az egész.

*sokadik mondatom helyesbítem: kötöttségnek csak az önző ember érzi az együttélést.

:)

Ne haragudj, de látszik, hogy nem volt más kapcsolatod, mert így nem tudod mi a normális. Mert az, hogy 6,5 évig együtt vagytok, de nem aludtatok együtt, az nem az. Még azt is jobban megérteném, ha szex nem lett volna, de 6,5 év után már azt sem...

Most komolyan válaszolnál nekem az alábbi kérdésekre?

- Miből érzed, hogy szeret Téged?

- Bemutatott a szüleinek 6,5 év után? (Engem a párom pár hónap után bemutatott)

- Hányszor találkoztok egy héten? Mert heti 3 mondjuk sok mindent elárul.

- Miért viseled el, hogy kiabál Veled? Te azzal semmi rosszat nem csinálsz, hogy érdeklődsz. Az olyan férfi kiabál ilyenkor, akinek takargatni valója van. És ezt vedd nagyon komolyan.

- Miért vagy vele? Tényleg szerelmes vagy, vagy egyszerűen a megszokás?

- Komolyan elhiszed, hogy 29 évesen normális, hogy "agglegény" korszakot él és még nem kész az összeköltözésre, ami még teljes kötöttséget sem jelent?

A férfiak jelentős részének már ilyenkor megvan, vagy útban vagy a gyerek, nem hogy félne egy összeköltözéstől, ami semmilyen kötelezettséget nem von maga után hosszú távon.

Gondolkodj el ezeken kérlek és válaszold is meg. Komolyan érdekel, hogy miért marad valaki ilyen helyzetben a férfival, aki semmire sem becsüli. Mert erről van szó. Szomorú, hogy erre nem jössz rá, bár biztos az elmúlt évek nehezebben engednek lépni, meg hogy ő az első.

De hidd el, ha itt ennyi ember azt mondja, hogy ez nem normális, akkor tényleg nem az!

Azért az is elég nagy gond,hogy a 6,5 év alatt be sem mutatott a családjának..Te ezt nem hiányolod?Soha nem említetted neki?Erre hogy reagált?

Szerintem itt az ideje,hogy változtass TE!Szakíts vele,biztos vagyok benne,hogy te ennél sokkal többet érdemelsz.Aztán majd ha találsz valakit,aki tényleg szeret,becsül,tisztel téged,akkor meglátod,hogy ez a 6,5 év nagyon nem volt jó így,egyszerűen abnormális dolog..

Sok sikert kívánok neked a jövőre nézve,és egy sokkal boldogabb,igazi párkapcsolatot!:)