Nem érzem jól magam 15 éve tartó házasságomban, mit tehetnék?

Megszoksz, megszöksz vagy változtatsz.

Talán nem is férfiakra van szükséged, csak új társaságra, új emberekre, új ismerősökre, esetleg új kikapcsolódási lehetőségre a férjed és a gyerekek nélkül. Válassz magadnak új hobbit heti 1-2 alkalommal, és járj új társaságba. Pl. táncolj, járj kórusba vagy amihez kedved/tehetséged van, és ahol új emberek várnak.

Szerintem unatkozol. Pezsdítsétek fel a férjeddel egy kicsit a házaséleteteket. Menjetek el olyan helyekre ahol még nem voltatok, tánctanfolyam, uszoda, kirándulás, nyaralás.

Vagy ha úgy ézred egyedül szeretnéd akkor próbáld úgy. Ismerkedj, beszélgess másokkal, menj el barátnőkkel akárhova.

Szerintem a megcsalás a legrosszabb, ha már nem akarsz ebben a házasságban lenni, akkor lépj ki belőle, de ne vágd át a férjedet.

A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 08:56

Igazad van. Találj ki új dolgokat, hogy vihess színt az Életetekbe. Azt mondtad nincs anygagi gondotok. Utazzatok külföldre, akár gyerekek nélkül is. Vagy kezdj valami új hobbiba. Járj el rendszeresen fitnessklubba (ha még nem csinálod). A megcsalás nem vezetne semmire, csak bűntudatod lenne, és egyszer lebuknál. Gondold át, mit veszítenél. Jönne egy új, akivel lehet lángol a szerelem...egy ideíg. De ki tudja milyen lenne mással együtt élni, újra felépíteni amit eddíg elértél az életben. Van egy jó életed, gyönyörű családod. Ebben kell kiélned a boldogságodat, sokaknak nem adatik meg. Ezcsak rajtad múlik...

*Az utóbbi években úgy érzem hogy én nagyon sokat tettem a házasságunkért, a férjem ezt nem értékelte egyáltalán.

Ez esetben viszont ne hazudd magadnak a boldog házasságot.

Ha próbálkoztál, de semmit nem kaptál cserébe, az kb. a házasságod végét jeleni, ha nem tudjátok most azonnal megbeszélni. Lehet, hogy a férjed nem vette észre a próbálkozást, de ha szólnál neki, próbálkozna ő is. Ha viszont pontosan tudja a problémádat, de nem reagál, nem érdekli, akkor sajnos te sem érdekled már, és akkor valóban vége.

A legfontosabb, hogy beszélj a férjeddel, őszintén. Ha még érez valamit irántad, vagy fontos vagy neki, akkor meg fogja érteni a problémádat. Ez nem csak rajtad múlik. Kezdeményezz, beszélgessetek, érezzétek jól magatokat együtt akár a gyerekekkel, akár nélkülük. Ne feltétlen egyedül próbáld meg megoldani, mert nem fog menni, vagy csak nagyon nehezen, és még nagyobb keserűség lesz benned ha sikerül (merthogy a férjed észre sem vette, nem segített, fogalma sincs, mekkora áldozatot hoztál, stb), és akkor is, ha nem (megcsalod, kilépsz a házasságból anlkül, hogy közösen megpróbáltátok volna megoldani, stb). Egyik verzió sem vezet sehová. Gondolj az első évekre, milyen boldogok voltatok együtt, mit ígértetek egymásnak, és avasd be a férjed a privát életedbe. Mindkettőtökön múlik. Ha a férjed úgy reagál, vagy épp sehogy, az is egy jel, és ha olyan, akkor gond nélkül kiléphetsz a házasságból, annak a tudatában, hogy te megpróbáltad. Ha viszont fontos neki még egy kicsit az, hogy elbűvöljön, hogy éreztesse, hogy szeret, akkor menni fog. De kizárólag együtt. A gyerekeket először tegyétek egy kicsit félre, nem lenne gond, ha van lehetőségetek, hogy az ünnepek után kivesztek néhány nap szabit, és gyerekek nélkül egyszerűen vagy otthon vagytok, és beszélgettek, közös programokat csináltok, vagy elmentek valahová a közelbe. Ne egyedül ess neki a dolognak, kettőn áll a vásár. Kérdezd meg magad, mit is akarsz egy férfitól, a férjedtől, miért vágysz másra, mit nem kapsz meg? És aztán vizsgáld meg ,hogy mely igényed reális. Utána beszélj a férjeddel. Szerintem.

Ha túljutottatok kettesben, egymás segítségével a krízisen, a gyerekeknek is könnyebb lesz. Ha az lesz a vége, hogy váltok, idővel az is könnyebb lesz, mert jobb a gyerekeknek két külön élő, de boldog szülő, mint egy feszültségekkel teli családi élet.

"jól megvagyunk a férjemmel"

"nem érzem jól magam mellette"

Nekem ez eléggé paradoxon.