Meglátogatnátok a "haldokló" nagymamátokat?
Az a helyzet, hogy a szüleim elváltak még kiskoromban, azóta nem beszéltem apám szüleivel. Sose voltunk jóban, amikor kicsi voltam, mindig kivételeztek a másik unokával (folyton ő kapott ajándékot, mi tesómmal a konyhában kellett, hogy együnk, ők az ebédlőben stb.). Egyszer sem küldtek nekem/nekünk képeslapot szülinapra, nem mondták, hogy találkozzunk.
Pár napja apámmal mentem vásárolni és éppen hívta őt az anyja, kérdezte kivel van. Amikor kiderült, mondta, hogy beszélni szeretne velem. Apám átadta a telefont és így sikerült 5 percet beszélnünk.
Végig szidott, hogy milyen unoka vagyok, hogy sose megyek hozzájuk, nem hívom fel őket ünnepekkor stb. és, hogy most a halálán van, de még így sem látogatom meg.
Amúgy most jobban van, de tény, hogy elég beteges.
Ti mit tennétek, elmennétek vagy hagynátok a dolgot?
Ha rögtön a szidalmazással kezdte, akkor nem.
Mert a szidalmazás nekem nem hiányzik.
Ha szépen kért volna, mert látni szeretne, akkor igen.
El.Mert utána majd bánni fogod.
Jézus is azt mondta, hogy látogassuk a betegeket.
ha a személyes véleményemre vagy kíváncsi: nem! azok után amiket csináltak, semmiképp
viszont a második válaszolónak is igaza lehet, szóval nem tudom :/
De gonosz emberek vannak itt.Pont azért kell elmenni egy beteghez.Főleg magaddal teszel jót ilyenkor.Mertha nem mész el akkor te is lesüllyedsz a szintjére.Mi is végigjátszottuk ezt apósommal.
Nem jött hozzánk soha az unokájára sem volt kíváncsi.Azt mondta a férjemnek neki csak egy unokája van a sogornőm gyereke.Mindez azért mert nem engedtem be ittasan...
De mikor beteg volt férjem meglátogatta, és átadta az 4 éves kisfiunk üzenetét(azt mondta a kisfiam küld egy angyalt, hogy vigyázzon rá:) )
Meggyógyult apósom most kutya baja nem iszik(pedig tényleg kicsin múlt az élete)és nagy haverok a fiammal...
Szia!
Nálunk az volt a helyzet, hogy apai nagyanyám utált minket, mert mást szánt a fiának... Soha nem kaptunk tőle egy csokit vagy játékot sem. Kiskoromban sosem értettem, hogy az unokatesóknak miért visz annyi mindent, hozzánk meg még csak el sem jön... Aztán persze azért mi néha meglátogattuk, de soha nem volt feldobva, amikor mentünk hozzá.
Júliusban nagyon beteg lett, kórházba került. Egyből rohantunk, ahogy megtudtuk. Sajnos augusztusban meghalt tüdőrákban.
Az biztos, ha nem látogattam volna meg, még most is bánnám.
Addig kell kihasználni, hogy vele légy, amíg lehetőséged van rá.
Én elmennék. Megnyugodna a lelkiismeretem. Bár szinte biztos nem lesz túl kellemes és oldott, mert nehéz esetnek tűnik. Szerintem valószínű, hogy akkor is le fog fikázni téged, de ez csak az én véleményem.
Ha nagyon kellemetlenül viselkedik az öreglány akkor meg többet nem kell menned. De senki nem mondhatja hogy nem próbálkoztál.
Elmennék.
Biztosan rosszul esett volna, ha velem bánik így a nagymamám, hogy kitvételezik stb. és amikor beszélünk is telefonon rágalmazni kezd...De akkor is a nagymamám!
Én tudom magamról, hogyha nem látogatnám meg a nagyon betegeskedő nagymamámat, utána iszonyú bűntudatom lenne.Mégiscsak a nagymamám.
Én elmennék hozzá, vinnék neki valami apróságot.Narancsot, mandarint vagy valami finom gyümölcsöt, amit tudom, hogy szeret és egy képeslapot vagy mécsestartót, valami kis jelképes dolgot, amiről én juthatok eszébe.
Az, hogyha most meglátogatod még talán egy esélyt jelent arra, hogy jobbá váljon a kapcsolatotok.Ezt úgy is fel lehet fogni, hogy ő szeretné, ha beszélgetnétek, jó kapcsolatotok lenne, csak ő így fejezi ki.
15/L
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!