Miért jó a gyerekvállalás? Mondanátok pár érvet?

az a helyzet,hogy ezt érezni kell-

Kell az hogy akard a gyereket.:)

Én most leírhatom, hogy milyen jó érzés mikor megszületik, mikor először rád mosolyog, vagy mondja ki hogy anya,

milyen jó, hogy hozzád bújik, hogy napról napra látod ahogy ügyesedik,elkezd kúszni-mászni, felül...

Ha Te még nem érzed azt hogy szeretnéd, akkor felesleges.

Hát a gyerekvállalásban minden olyan,amit valaki pozitívumnak tekint,valaki nem.

Nem lehet érvekkel magyarázni,hogy miért vállalj gyereket,egyszerűen elég annyi,hogy szeresd a gyerekeket,és egy ölelésük,vagy puszijuk el tudja feledtetni veled az összes problémádat.Meg hogy legyen pénzed,türelmed:D

De amúgy is,ha bevállalod a gyereket,és mikor megszülted,minden át fog értékelődni benned,és ő lesz az életed értelme:)

Én még nem szültem,de olyan ismerőseim,akiknek van gyerekük,ezt mondták(és egyértelműen nem hülyeség:).

Én nem tudnám a felnőttkoromat gyerekek(meg majd unokák)nélkül elképzelni(3-4 gyerekig meg sem állok majd:D).

Szóval ezt tényleg érezni kell,ha egyszer csak a problémákat látod a gyerekekben...de lehet,hogy pár év múlva te is akarsz majd:)

14/L

Ne szülj,a gyereknek ártanál vele,hisz csak problémának érzed a gondolatát is,aki alkalmatlan anyának aki nem vágyik gyerekre,ne szüljön,mert csak árt vele...Nem csépért,ezsköznek kell szülni,meg azért se kő szülni,hogy ne halljon ki az emberiség.

Mi a jobb ha egyel kevesebben vagyunk,vagy ha egyel több nemkivánt sérült gyerekkel többen vagyunk?...

Én minden nőnek azt tudom ajánlani, hogy akkor vállaljon gyereket, ha ellenállhatatlanul vágyik rá. 28 éves koromig el sem tudtam képzelni magamról, hogy anya legyek. Nem éreztem hiányát egy apróságnak, szentül meg voltam győződve, hogy soha nem fogok szülni.

Aztán az a bizonyos biológiai óra közbeketyegett. Elkezdtem vágyódni egy saját baba után, már-már betegesen akartam azt, amiről azt hittem, soha nem kell. Elbőgtem magam a nyílt utcán, ha babakocsis anyukát láttam. 32 éves koromban megszültem az első, majd 36 évesen a második lányomat.

Biztos vagyok benne, hogy addigra értem meg az anyaságra. Lehet, ha korábban szülök a férjem és a család szándéka szerint, nem lettem volna "jó" anya, csak a gondot láttam volna a terhesség, szülés, anyaság alatt.

Ebből is látszik, hogy nem ítélem el azokat, akik nem vállalnak gyereket. Mindenkinek magában kell éreznie a vágyat. Ha ez nincs, semmi értelme a gyerekvállalásnak.

Mindig lesz KIÉRT aggódni. Mindig lesz MIÉRT aggódni. Mindig lesz OK élni.

De ha nem érzed a kérdés feltevése nélkül azt az ellenállhatatlan vágyat az anyaságra...Hát akkor nem is érdemes vállalnod, még ha millió okot is sorolnak itt fel neked.