Nekem tűnik csak úgy, hogy az "egyke" gyerekek sokkal önzőbbek és egoistábbak azoknál a társaiknál, ahol van testvér?

A kérdezőnek igaza van. Múltkor egy olyan gyerek jött hozán vendégségbe aki nagyon makacs és önző volt , azt hitte minden ki majd az ő kedvében fogjárni és leterítjük

neki a vörös szönyeget, tisztára azt hitte, hogy még idegen helyen is, ahol alig ismerik, körülötte forog majd a világ. Hát nagyott tévedett.

Nagyon sajnálom, hogy így látod a dolgokat, és minden hülyeségnek bedőlsz. Valóban szokták ezt mondani (és nem állítom, hogy alaptalan), de úgy van ahogy előttem már sokan írták;ez csak nevelés kérdése.

Egyébként ha a személyes tapasztalatom érdekel, én 15 vagyok, és nem mondanám, hogy önző vagyok, inkább irigy. Irigy vagyok azokra, akiknek van tesója, mert szerintem sokkal jobb nekik, de sajnos ez nekem nem adatott meg, és már nem is fog. Soha nem okoltam ezért a szüleimet, de magamat sem, hiszen nem én vagy akármelyik másik egyke tehet róla, egyszerűen így van és kész. Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy akinek zöld szeme van, az jobban tud rajzolni.....

Nekem van egy bátyám,van két kisgyermekem nagyon kicsi korkülönbséggel,a párom egyke. Párom sokkal önzőbb,én központúbb,mint én,de őt világ életében elkényeztették nagyon jó anyagi körülmények között nőtt fel,ami most már sajnos nem igaz.

Mindig is két gyermeket szerettem volna és hála az égnek megadatott.

Sok előnye van ,hogy van testvér,és ugyanannyi,ha valaki egyke.

Nekem a válaszok közül egy nem tetszik,hogy a szeretet nem megosztható. A szeretetből nem csak egy kiszsáknyi van,amit fel kell osztani,hanem ahogy egyre bövül a család,ismerösi kör stb. annál inkább növekszik a szeretet zsákja is.Akkor ezek szerint az ember megosztja a szeretét a két szülője között,vagy a 4 nagyszülő között? ez nem igaz...

Mindkét gyermekemet egyformán szeretem,soha de soha nem tudnék közöttük különbséget tenni,h melyiküket szeretem jobban. Mindkettő más emberi tulajdonságokkal bír,de attól még mindkettőért az életemet is adnám,mindkettő mellett ott vagyok,ha beteg,egyformán ölelem,puszilom őket,ugyanúgy örülök a sikereiknek és ugyanugy mellettük vagyok,ha valamiben kudarc éri őket.

először is mi az önzőség

négyen vagyunk testvérek és hát mit ne mondjak engem zavar ha a pénzemből vett dologra fáj a foga valakinek miközben ők ketten vannak

vagy sajnos vannak lusta emberek pl. egyetemen,

már meguntam és utálom ha kihasználnak

én olyan ember vagyok aki mindent elintéz nem ijed meg 20 valahány évesen sem megkérdezni valamit és megszerezni időben amit kell

aztán aki az utolsó pillanatban jön hozzám segítségért mert ő lazára vette ez van

engem nem tud érdekelni

ja meg még

pénzt, ruhát, háztartási gépet, könyvet(arra allergiás vagyok)kölcsön nem adunk

ebből is csak gond van és szeretem kiiktatni az ilyen dolgokat az életemből

mert én vigyázok a dolgaimra

sose kértem kölcsön semmit és sem szeretek szívességet tenni

élelmiszert ha kér az ember mert éhes azt adnék többi felejtős

most lehet pontozni

egyeseknek ez józan ész másoknak keménység stb

ami az enyém az az enyém

Egyke vagyok. Nem, nem vagyok önző, sőt, kimondottan önzetlen vagyok. Mivel nem volt testvérem (pedig én szerettem volna!), általában a kisebbeket dajkáltam, vigyáztam rájuk, az iskolámban kimondottan szerettek ezért a tanárok, emlékszem, amikor 8-os koromban a kis elsősök ölelgettek. :) (Szép emlék mindmáig.) Én valószínűleg így pótoltam, hogy anyukámnak nem lehetett több babája (ezt később tudtam meg).

Az unokahúgom pl. nem egyke, van egy húga, mégis sokkal egoistább és önzőbb. Próbálok rá hatással lenni, de túl keveset látom... :/