Nekem tűnik csak úgy, hogy az "egyke" gyerekek sokkal önzőbbek és egoistábbak azoknál a társaiknál, ahol van testvér?
Saját vélemény: én személy szerint nem tartom egy jó dolognak, hogy már kicsi koruktól kezdve megszokják, hogy CSAK körülöttük forog a világ, nem kell senkivel osztozkodni semmiben - és itt nem csupán az anyagiakra gondolok, hanem konkrétan a szeretetre, s ezt a fajta önös világképet elviszik magukkal a későbbiekben is.
Ti hogy vagytok ezzel?
Nem értek egyet. Apukám is egyke, nagypapám is egyke, egyikük sem önző.
Én pedig ezzel a testvér dologgal nem tudok azonosulni. Szerintem a szeretet nem megosztható és bár már felnőttem soha nem fogom tudni megérteni miért kell egy gyerek mellé másik. Bennem mindig olyan érzést kelt, hogy megunták már a nagyobbat. Ez kisgyerekkori berögződésem a drága családi barátok miatt, de a lényegen nem változtat. És az egykék ettől nem lesznek önzők.
Sziaa.:)
Én is egyke vagyok. Régebben, mikor kérdezték mások, hogy nem e rossz egyedül lenni. És erre mindig volt egy válaszom: Nem, mert akkor a csokit mindig el kéne felezni. :D De ez abszolút nem így van. Ez természettől függően jön. Régen, 7-8 éves koromban mindig itt volt nálunk az unokatesóm 2-3 hétig. nagyon féltékeny voltam rá, azthittem anya és apa akkor ő jobban szereti őt. csak később jöttem rá, meg aztán őkis mondták, csak akkor még nem értettem, hogy miért mondják, hogy most ő a vendék, neki kell jól éreznie magát. :D szóval ez abszolút nem azért van, mert valaki egyke, vagy sem. ez a fajta féltékenység mindenkiben benne van. :D
16/L
Köszi a választ, egy mondatod megragadott:
"Bennem mindig olyan érzést kelt, hogy megunták már a nagyobbat"
Szerintem pont ez az a dolog, ami nem kerül helyre testvér nélkül az egykékben, hogy nem csupán ő létezik, van más, akivel igenis osztozkodnia kell, ami persze nem mindig hálálja meg magát, mert vannak testvérek, akik nem csak gyerekkorukban, hanem felnőtt korukban is undorítóan viselkednek egymással, de van egy másik véglet is, amikor tök jó tesók szinte életük végééig, olyan barátság van közöttük, aki más külső személlyel pl.soha nem alakulhatna ki.
Én inkább sajnálom az egykéket, hogy még a lehetőség sincs megadva nekik ilyen téren.
Az első gyerek is örök egyke marad.
Valahol igazad van abban, hogy talán náluk gyakrabban fordul elő az önzőség, de szerintem ez inkább nevelési hiba. Egy olyan szülőnél aki valóban figyel a gyerekére, tehát neveli is azt, nem szabadna, hogy ez problémát jelentsen.
És van is ilyen szülő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!