Szerintetek változni fog a gondolkodásmódon azzal
kapcsolatban hogy sose szeretnék gyereket?
Figyelt kérdés
16 éves lány vagyok. Igazából sose jöttem ki jól a kisebb gyerekekkel és igazat megvallva nen is nagyon szeretem őket. Viszont férjet azt mindenképpen szeretnék de ő előbb-utóbb elvárná tőllem hogy szüljek. Én meg irtózok még a gondolattól is hogy gyereket neveljek.
Szerintek változni fog a gondolkosábmódom a jövőben?
Na kezdődik.Miért hiányozna bármi is abból aki nem szeretne gyereket??
Amúgy kedves kérdező még nagyon fiatal vagy.Lehet hogy megváltozik a véleményed lehet hogy nem.Én pl. fordítva voltam.Fiatalabb koromban még szerettem volna.De most!!Inkább egy púp a hátamra.Nem az hogy nem szeretem a gyerekeket, de hogy az töltse ki az egész napot hogy a gyerekkel vagyok.Hát nem.
25/N
2010. nov. 19. 15:16
Hasznos számodra ez a válasz?
12/33 anonim válasza:
Ha te se tudod, akkor mi még kevésbé tudjuk a választ. Sőt, a jövő képlékeny, lehet, hogy jön egy baleset, amire nem számítasz, és az egész életedet keresztülhúzza...
2010. nov. 19. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
13/33 anonim válasza:
én 26 vagyok és nem szeretnék ...ez persze még változhat
de akkor lehet a férjed fog majd elhagyni..ennyi
2010. nov. 19. 15:21
Hasznos számodra ez a válasz?
14/33 anonim válasza:
15:10 - Egyik rokonom (nagyanyám egyik testvére) gyerek nélkül halt meg 40-50 éves kora körül, mi volt neki gyerek helyett? Egy súlyos betegsége, amivel együtt született, amivel egész életében kezelték, és amibe végül belehalt gépeken kórházban. Emellett volt egy férje, akivel jól éltek, és nagyon kedves volt és jóindulatú mindenkivel, és nagyon talpraesett, nagyon sokat segített anno anyunak, és gyerek nélkül is jobban szeretett, mint a nagyanyám, akinek 3 gyereke is volt, de anyuval és velünk mindig hátrányosan kivételezett...
2010. nov. 19. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
15/33 anonim válasza:
Én Bántalmazott gyerekekkel,fiatalokal foglakozom,szeretem őket,de otthonra nem kellene...Hatalmas nyűg,és nagy felelősség,ami nekem most nem fér bele egyenlőre,párom is igy gondolja szerencsére,amúgy se erőszakból,kényszerből vagy használati célra kell szülni(aput fogni,csp-t igényelni,stb.)Hanem mert szülni akarsz mert vágytok rá.Ha ezt betartanák,nem lenne ennyi nemkívánt gyerek,meg eszköz baba,aki utána nálunk köt ki terápián,mert igazából nem kell senkinek se kell csak épp ő volt az eszköz a célhoz...Aki nem való anyának ne szüljün,nem kötelező,és igy talán nem lenne ennyi labilis szeretet hiányos gyerek...
2010. nov. 19. 15:26
Hasznos számodra ez a válasz?
16/33 anonim válasza:
Igaza van az utolsónak, ez is baromi érdekes. Amikor abortuszról vagy gyerekvállalásról van szó mindenkinek jár a szája, hogy tartsd meg, meg ilyenkor is beszólnak ha valaki meg meri mondani, hogy nem akar gyereket, bezzeg ha gyerekkel kapcsolatos kérdése van, akkor meg jönnek a mi a francnak szültél válaszok.
2010. nov. 19. 15:29
Hasznos számodra ez a válasz?
17/33 anonim válasza:
A 15:13-as, mintha én lennék! Én sem akartam sosem gyereket, nem is akarok ezután sem. Most 32 éves vagyok, és nem érzem magam fogyatékosnak azért, mert nem az az egyetlen célom az életben, hogy feleség, és anyuka lehessek. Szerintem ma már nem csak az a hasznos a társasalomnak, aki utódot hoz a világra, hanem aki képes másokon is segíteni. Elvégre már nem az őskorban élünk!
Nem biztos, hogy változni fogsz. Én sem változtam ezen a téren.
Viszont az én megfigyeléseim szerint az ilyen embereknek tutira van egy kis házi kedvencük, akin azért kiélheti mélyen lappangó vágyaikat.( itt most arra gondolok, hogy szerethetik, babusgathatják őket)
2010. nov. 19. 15:30
Hasznos számodra ez a válasz?
18/33 anonim válasza:
Amúgy tele a bugyrom a magukat istennőnek tartó tenészkancákkal akik belefulladnak a gyerekbe tutujgatják,életképtlenné teszik őket,de közbe elfeljtik hogy nők,elhagyják magukat aztán sírnak ha a férjük szeretőzik...És nem mindenki egyforma nem mindenkinek életcél a pelenkázás,és a gügyögés...Nekem munkám során vannak rossz tapasztalataim hogy inkább ne szüljön,mert kinyomni nem nagy érdem...Csak utána fel is kell nevelni,emberré formálni,nem a sarokba dobni,vag megrágni helyette a kaját is...Vayg rosszabb esetbe rajta leverni a bajokat...Csak ezt felkéne tudni fogni,hogy aki nem váygik rá nem szerti az kéynszeriteni se kéne rá mert nem lehet szeretni azt ami kényszer ezért van ennyi nemkivánt gyerek akit utálnak otthon,és ő is utál otthon lenni,mert érzi hogy nem kell,csak eltűrik...
2010. nov. 19. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
19/33 anonim válasza:
Lehet fog.. lehet nem.. majd ha már tényleg felnőtt és érett nő leszel akkor kiderül..:)
Nálunk fordított a helyzet..:(
Én szeretnék gyereket/gyerekeket a barátom viszont nem..
És ennek egy lelki oka van.. a szülei nagyon rosszul bánnak vele.. az apja utálja.. (becsúszott gyerek).. és ezért nem akar gyereket.. mert fél,hogy ő is ilyen apa lesz.. hát majd kiderül,hogy mi lesz még időnk van bőven..
és ne haragudj,hogy leirtam az én verziómat is :)
2010. nov. 19. 15:35
Hasznos számodra ez a válasz?
20/33 anonim válasza:
Én még 31 évesen is úgy gondoltam, hogy nekem nem kell gyerek. Én sem jöttem ki jól soha a gyerekekkel, nem tudtam velük kommunikálni. Aztán egyszer csak besikerült a baba. Akkor már nyolc éve voltunk együtt a férjemmel, és soha nem védekeztünk. Már azt hittem nem is lehet gyermekem, de nem izgatott a dolog, merthát ugye nem is akartam. Néztünk nagyokat amikor kiderült, hogy ennyi idő után terhes vagyok. Ma már van egy tündéri 20 hónapos kisfiam és nem cserélném semmiért az érzést, hogy anyuka lehetek. Igaz, az öltöztetést mai napig utálom, kislány koromban sem babáztam soha.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!