Miért kell ezt érezni?

A nem valós példád nálam valós. Van egy gyermekes család a házban, az anyuka folyamatosan, és nem túlzás: FOLYAMATOSAN ordít, rendszerint a gyerekkel. Miért nem teszed el a poharat, ha beleettél miért nem eszed meg, miért nem dobod ki, milyen koszos vagy stb. De soha nem mentünk le kopogni. Párom egyik nap húst klopfolt, és a harmadik szeletnél anyuka fent volt, mert a gyerek felébredt.... Szóval... ugyanaz a véleményem.

Másik példa: anyum mindig arra tanított gyerekként, hogy én gyerek vagyok nem kell leülnöm ha pl. buszon utazunk, villamoson, vannak idősek, vagy éppen dolgozó emberkék akik egész áldott nap állva végzik munkájukat és legyek tekintettel. Így hát nem ültem le. Most ha felszáll egy anyuka gyerekkel, villámlik a szeme, ha nem ugrol fel és adod át a helyet. Teszem hozzá ha csecsemő, ölbe viszi, netán terhes, szó nélkül átadom a helyem, és ez terméeszetes. DE: pár héttel ezelőtt meg voltam műtve, és férjem nem tudott autóval elvinni varratszedésre, alig vártam érjek haza. Természetesen leültem a villamoson és láttam ahogy egy gyermekes anyuka kikaparná a szemem, mert a gyerek áll. Szóval honnan tudhatja bárki is, hogy aki éppen ül, milyen nap áll mögötte, vagy ha fiatal nem lehet beteg esetleg nem lehet fáradt????

Nálunk dettó ez a helyzet. A folyosón lakik egy kisgyerekes család, a gyerek sokszor kint randalírozik a folyosón, kismotorral, ordítva. Egyszer még az ajtónknak is nekiesett, úgy hogy az kinyílt, nálunk meg két macska van, még szerencse hogy nem mentek ki, és estek le a függőfolyosóról...Azóta kénytelenek vagyunk kulcsra zárogatni az ajtót mindig. Az egész folyósónak tele van a hócipője a kedves anyukával, aki képtelen megfegyelmezni a hülyegyerekét.

Olyan is volt hogy a cicát sétáltattam. Jött egy 3 gyerekes család, gyerekek meglátták a macskát, azon nyomban se szó se beszéd sikítva elkezdtek rohanni felénk, macska fel a fára, gyerekek állnak alatta és ugrálnak fel, megpróbálják szerencsétlent elkapni, az meg csak rémülten néz rájuk. Rájuk szóltam hogy hagyják a cicát, a cica fél, a cica meg fog karmolni, stb, nem hatott semmit, közben szegény macska kétségbeesve próbált elmenekülni a visító kis dögök elől, közben majdnem fellógatta magát a pórázra. Mindeközben anyuka és apuka úgy 5 méterre arrébb állnak, csevegnek, és vigyorognak. Na akkor tényleg nem sok kellett hogy robbanjak. Szerencséjük volt hogy párom nem volt ott, megmondta hogy még1 ilyen és majd kapnak a kölykök egy nevelő célzatú pofont, ha már az édes anyjuk nem neveli őket. Aztán majd ha pattognak, kapnak 1et ők is, aztán mehetnek panaszkodni a sóhivatalba. Hozzáteszem: párom amúgy imádja a gyerekeket....

De példa még annyi lenne hogy nem igaz. Főleg tömegközlekedésen. Gyerek üvölt mint a fába szorult féreg, csapkod, rugdossa az embereket, vihog, sikítozik, anyuka meg csak mosolyog szépen, és látszik hogy arra vár hogy én is negédesen mosolyodjak el a kis aranyos sikítását hallgatva. Na ilyenkor marha ideges vagyok. Nem értem miért nem lehet megnevelni a kölykeiket. Sok szülőnek csak arra van esze hogy megcsinálja a kölykét, aztán itt meg is áll a tudomány...

Sok mindenben igazatok van, de azért nem mindenben. Bizonyos dolgokat akkor értesz meg, ha magad is vállalsz gyereket. A gyerekvállalás nemcsak anyagilag, hanem minden szempontból iszonyú stressz a mai világban. A munkahelyeden utálnak a kollégák, mert a gyerek megint elkapott valamit az óvodában, és neked otthon kell maradnod. Százszor elmondják,hogy nem kötelező itt dolgozni, te meg rettegsz hogy mikor rúgnak ki, mert akkor mi lesz a gyerekkel? Sok házasság tönkremegy, mert a férfiak addig akarnak gyereket, amíg elmondhatják, hogy van két szép angyalkájuk. Abba, hogy anyuka kimerült,a szülés után van még rajta pár kiló, a ház meg egy kész csatatér, nem gondolnak bele.

Szóval sok anya az idegösszeroppanás szélén áll és ezért viselkedik bunkón. Ne értsetek félre, ez nem mentség! De én magam is tudom hogy amikor belekerülsz egy ilyen helyzetbe, néha nagyon nehéz helyt állni. Több kedvesség és megértés kéne mindkét fél gyermekesek és gyermektelenek részéről.