Rossz anya vagyok vagy jól tettem?

Most őszintén: én nem értem a kérdést. Miért is vagy rossz anya? Azért mert nem tetszik a fiú, de hazamentél tésztát főzni? Vagy azért mert nem tud a gyerek főzni? Egyáltalán miért volt a lányod felháborító? A főzésnek mi köze a fiúhoz? Már én is belekavarodtam.

Egyétek meg a tésztát, aztán beszélgessetek. Szerintem.

Szerintem egyik se. Rossz anya se vagy, meg nem is tetted jól.

A sorrend a következő:

1. az oké, hogy a vasárnap délelőtt a családé, s te a barátnődnél vagy, de ne törjünk pálcát, lehet, hogy nem rendszeresen csinálod így, csak most így jött ki a lépés

2. de azt ne várd el, hogy a vasárnapi ebédet a 14 éves lányod főzze meg, azt minden jobb családban az anyuka szokta

3. mégpedig azért, mert még kislány, s ennek megfelelően kell tőle elvárni dolgokat, így a főzést is honnan a halálból tudná, ha te nem mutatod meg neki. Főzzetek együtt, tanítsd meg, utána joggal várhatod el hogy csinálja NÉHA, DE NEM RENDSZERESEN, ugyanis nem ez az ő dolga, hanem még kamasznak lenni egy kicsit, főzés téma itt lezárva,

4. és itt jön a lényeg, a fiúzás téma, mert az is a korának megfelelő, ezt pedig neked kell észrevenni! Ne várj el tőle össze nem illő dolgokat, hogy ha nem tud főzni, háztartást vezetni, akkor fiúra se nézhet, mert ez nem így van! Most, ebben a korban tanulják meg a másik nemmel való ismerkedést, kapcsolattartást, az lenne a baj, ha nem így lenne! Te mit csináltál ilyen korban? Vagy már elfelejtetted? Ha most ez a szakasz kimarad neki, akkor egy ügyetlen, esetlen lányt nevelsz belőle, ezt akarod? Minden életszakasznak megvan a maga funkciója. Attól még, hogy szerelmes (amiről ráadásul nem is tehet), még nem fog hirtelen családot ellátni, háztartást vezetni, de még férjhez menni sem. Csak próbálgatja magát, a fokozatosság elvén. Értsd meg őt, nem kisgyerek már!

5. És igen, én is megsértődtem volna a helyében, mert nagyon nem értetted meg őt, és lehet, hogy nem tudja ezeket jól kommunikálni feléd, amik benne vannak, vagy azt is el tudom képzelni, hogy meg se hallgatod, hanem letorkolod az "anyád vagyok-okosabb vagyok" elvén.

6. Ne erőszakkal hass a kamaszgyerekre, hanem tényleg legyél okosabb, és trükközd ki egy kis anyai szeretettel, mint kiskorában. Ha kicsiként elég volt egy csörgővel elvonni a figyelmét (gondolom, ott se veszekedtél rá, hogy hallgasson el, ha sírt, inkább játszottatok), akkor itt is csináljatok anya-lánya bizalmas estéket, és ha látja, hogy meg lehet benned bízni és nem kell félnie attól, akinek elvileg a legjobban kéne szeretnie őt, akkor az marad, ami valójában: egy szárnyait próbálgató kamasz GYEREK. Az erőszak viszont erőszakot és megfélemlítést szül. Ezt akarod? Meg ne felejtsd el azt sem, hogy a teste is kamasz, nemcsak a lelke, azaz a hormonok miatt is erősebbek az érzelmei, vigyáznod kell rá, az érzéseire, és nemcsak kisgyerekként, hanem most is.

Na, hosszú lett, de remélem, így jobban átlátod a kamaszlelket, mert a kérdésed alapján úgy tűnt, hogy nem igazán látod még át. Én magam nem vagyok már kamasz, csak tudom, hogy mit éreztem akkoriban, mert ez egy tipikusan ismétlődő hibajátszma minden családban, egy olyan hiba, amit generációról generációra minden család elkövet.

25/L

A lehető legnagyobb hülyeséget csináltad. Ha legalább lecseszed akkor normális indokkal. Mert nem nagyon látom, hogy hogyan függ össze az, hogy ő 14 évesen egy 18 éves fiúval jár, azzal hogy nem tud főzni.

Amúgy meg nem kellett volna hazamenni, csak simán megmondani a telefonban neki, hogy egyen amit talál vagy megmondani neki hogy főzze meg a tésztát.

És minél inkább tiltod annál inkább azzal a fiúval akar majd lenni.

4 év korkülönbség ilyen korban nem vészes, szval sztem nem ezzel kellett volna visszavágnod, meg nem tiltani kellene. Viszont a lányodtól meg nem szép dolog, hogy elvárja tőled, hogy azonnal hazaugorj neki főzni, mikor te épp pihentél (gondolom, ha elvárja, hogy főzz rá, akkor te általában megcsinálsz minden házimunkát meg főzöl rá, szval a megérdemelt pihenésedet töltötted... nem értem, miért hiszi mki azt, hogy amikor anya lesz vki, attól kezdve a családon kívül nem lehet élete), és utána el sem gondolkozik ezen...

Az meg más kérdés, hogy amíg te nem ajánlod fel neki, hogy megtanítod főzni, addig furán tudja kivenni magát, ha egyik napról a másikra "leordítod a fejét" azért, amiért nem tud főzni. Az más kérdés, ha már próbálkoztál ezzel, csak a kisasszonynak derogál megtanulnia...