Kutya fontosabb a munkánál, vagyis ugyanannyira fontos, mint egy gyerek?

Sziasztok!

Van egy egyéves vizslánk, aki ha nem kutyanapköziben van, akkor kennelben éli a napjait, azaz alszik, sokszor több, mint 10 órát van kennelben. Feleségem azóta bánik úgy a vizslával, mint egy gyerekkel, amióta az előző vizslája babéziában elpusztult, és ez egy hatalmas traumaként érte őt.

Nekem az az egy nagy hátrányom van, hogy ADHD-ban szenvedek, így az egy hétre való szervezés kicsit nehézkessé válik, emiatt igen komoly konfliktusok alakulnak ki otthon.

De azt nehezen tudom tolerálni, hogy minden a kutyánk körül forogjon. Hibrid munkavégzésben vagyok, és van, hogy időközben változik a menetrendem, hogy mikor vagyok otthon, mikor irodában, azaz a feleségem elvárja, hogyha otthon vagyok, akkor a munkaidőm szünetében foglalkozzak a kutyával.

De sokszor akkor jut eszembe, hogy egy adott napon be kell mennem az irodába, amikor leülök a gép elé. Így volt ez a mai napon, és a feleségem eléggé kicsapta emiatt a hisztit, amikor közöltem vele.

Javasoltam a feleségemnek, hogy akkor fizessünk többet a kutyanapközibe, hogy legalább heti 5x járjon, ha már a heti 2 kevés. De már egy napi kutyanapközi is kimeríti a kutyát annyira, hogy másnap reggel nincs kedve kimozdulni.

De a lényeg, eléggé rámegy a kapcsolatunkra a kutya, és tanácsot szeretnék kérni olyanoktól, akik ebben otthon vannak, találkoztak hasonlóval. Sajnos testvérem is hasonló cipőben járt, ő véget vetett a párkapcsolatainak, hogy a munkára tudjon fókuszálni.