Mért nem tisztelik a szobámat?

pestre járok egyetemre, kollégista vagyok.

eléggé ritkán, havonta 1-2 alkalommal járok haza.

mikor hazaérek, egész jól elvagyunk a családdal, egészen addig, amég fel nem jövök a szobámba.

legalább fél óra még ahhoz hasonló állapotba hozom, mint ahogy itt hagytam.

-nagyon utálom ha valaki az ágyamba alszik. és állandóan feltúrja valaki, amég nem vagyok itthon. nem mintha nem lenne még vagy 10 plusz hely, ahol aludni lehetne, neeem nekik az én ágyamban, az én ágyneműmben kell. volt h össze is firkálták.

-a húgom itt tartja, itt takarítja a hörcsögét

-a fiókjaim fel vannak túrva

-a virágaim az általam jónak ítélt helyről átpakolva (a kaktuszok az ablakpárkányon. még a szoba belső részein is rettentően hideg van, nem hogy a szarul szigetelő ablakban)

-a cuccaim eltűnnek (van 1-2 plüss, amit kiskoromról megtartottam. na azokat a húgaim szobájából bányásztam elő. a fiókom meg tele van üres csokipapírokkal, mert valaki felfalta a dugikészletem.

-a szennyes és a tiszta ruháim összekeverve vártak az ágyamon.

-a húgaim szarjai az én szobámban vannak. mert az én régi könyveimet muszáj volt felvinni a padlásra, mert nem fértem el tőlük a szobámban. a húgaim régi könyvei (amire biztos nem lesz később se szükségük...) az én szobámban vannak.

nem zárhatom be a szobát, mert nincs kulcs (no meg a zár nyelvének sincs hely kifaragva)

és amikor elkezdek normálisan beszélni erről szüleimmel, akkor megkapom hogy ez nem az én szobám, hanem az ő házuk....

Mit tegyek?