Családom szerint a rezsin, élelmiszeren kívül másra nem kell költeni, érdemes ezzel foglalkozni?
Én úgy gondolom, hogy amíg valaki nem árt nekem azzal, ahogy él, semmi közöm hozzá. Ők nem, csak erőltetik azt, hogy mire tudom elkölteni a pénzt, milyen kiadásaim vannak nekem a rezsin, nagybevásárláson kívül...
Az a gond, hogy mások vagyunk, még úgy is, hogy anyukám pl. egyáltalán nem idős (51). De okostelefonja sincs, nyomógombos telefont használ. Mióta elköltöztem otthonról, a wifit is kiköttette, mert ami neki kell, azt megnézi a munkahelyén. Nincs hobbija, nem jár sehová, neki az a kimozdulás, hogy szombat reggel végigjárja a boltokat és bevásárol.
Nagyszüleim szintén hasonló beállítottságúak, legutóbb azért sértődtek meg halálosan, mert étteremben voltunk, más családtagokkal és kértem egy kávét. Minek, mikor már indultunk volna, otthon is tudtam volna inni egyet...
Én nem ilyen vagyok. Ha megkívánok valamit, megveszem. Szeretek beülni reggelizni, kávézni "csak úgy", ha épp van egy szabad órám, vagy nyugis a napom. A barátaimmal, barátnőimmel is tartjuk a kapcsolatot, van, akivel általános iskola óta. Velük is hetente 1-2 alkalommal összefutunk ebédszünetben, munka után vagy épp hétvégén elmegyünk egy koncertre, moziba, színházba.
Régen, mikor diákmunkázni kezdtem, kérdezte az anyám, hogy miért? Mondtam, hogy azért, mert ami zsebpénzt kapok, arra elég, hogy bevásároljak, beüljek néha valahová, de pl. arra nem, hogy elutazzak Pécsre, Szegedre az ott tanuló barátnőimhez, éljek is kicsit. Az volt a válasz, hogy "Helyes, nem is kell menni, beszéljetek telefonon.".
Ettől függetlenül nem szórom a pénzt, a fizetésem egy része megtakarítás, egy másik része befektetés részhez megy. Hitelem, törlesztő részletem nincs egyáltalán. De nem is úgy élek, hogy nem megyek sehová, nincs hobbim, nem veszek meg egy új cipőt, ha épp megtetszik. Kicsit úgy érzem, hogy hiába is mondanám el az én oldalamat, csak legyintenének rá... Érdemes ezzel kezdeni valamit?
Nem vagyok konzumidióta, nem költök feleslegesen.
Hétközben olyasmikre költök, amik fontosak nekem, adnak a napomhoz, életemhez. Például nyelvóra, sport. Egy fárasztóbb nap után beülök valahová finomat vacsorázni, ha van valami sikerélményem, "megjutalmazom magam" olyasmivel, amire régóta vágyom, de nagyobb kiadás és nem létszükséglet.
Például tavasszal előléptettek, vettem magamnak egy thermomixet. Nem volt létszükséglet, nélküle is tudtam főzni, de vágytam már rá egy ideje (a hobbim a főzés, sütés).
válasza:#19,
1. ha elmegyek egy étterembe és én fizetem, akkor simán kikérem a sushit
avokádómártással, és ebbe nem engedem, hogy beleszólnak.
2. ha a nyugdíjas szüleim kuporgatnak össze egy születésnapi éttermi meghívást, akkor megnézem a rendelés előtt az étlap jobb oldalát és nem tatárbifszteket rendelek libacombbal. És utána még desszert és kávé, előtte meg leves és előétel.
válasza:"legutóbb azért sértődtek meg halálosan, mert étteremben voltunk, más családtagokkal és kértem egy kávét."
Másokkal voltunk, a nagyszüleim is csak meghívottak voltak. Nem ők fizettek. Egyébként pedig egy cézársalátát ettem és ittam két limonádét, meg egy kávét. Nem gondolom, hogy ettől bárki az anyagi csőd szélére került volna.
válasza:A te pénzed, te dolgozol érte, senkinek semmi köze ahhoz mire költöd. Szüleidnek meg nem kell tudnia, hogy a sportcipőd mellett van 2 pár tűsarkúd is, sőt egyikhez még táska is.
Mindenki úgy él ahogy akar, vagy ahogy tud, nem pedig ugy ahogy azt mások mondják, főleg olyanok, akikkel nem is él együtt.
Mert megint más lenne ha a közös kasszából mennél inkább étterembe, ami többnapi főzött étel ára. De így semmi közük hozzá.
válasza:Troll kérdés.
"Nagyszüleim szintén hasonló beállítottságúak, legutóbb azért sértődtek meg halálosan, mert étteremben voltunk, más családtagokkal és kértem egy kávét. Minek, mikor már indultunk volna, otthon is tudtam volna inni egyet..."
Az ilyen beállítottságú nagyszülők ott kezdték volna, hogy minek étteremben ebédelni, ha otthon is lehet főzni, és az sokkal olcsóbb.
Egy éttermi ebéd árához képest egy kávé jelentéktelen összeg.
Kérdező, te annyira nem ismered az ilyen gondolkodású embereket, hogy még a szájukba se tudsz adni hiteles gondolatokat.
"Másokkal voltunk, a nagyszüleim is csak meghívottak voltak. Nem ők fizettek."
Semmiből nem áll a kérdés, csak felesleges gyanúsításból, amire másolom azokat a mondatokat, amiket már leírtam.:D
válasza:Ne magyarázkodjál már itt a gyakorinak, olyan kínos.
Na meg a gyakorin kell burkoltan kérkedni azzal, hogy neked milyen jól megy?
Nem fogunk neked ehhez asszisztálni.
Menjél aludni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!