Mindig a gyerek a rossz?

Szüleim elváltak és 12 éves korom óta anyukámmal élek. Azóta mindig a fejemhez vágja, hogy "apád jobb" "apádnak több pénze van" "miért beszélgetsz a volt férjemmel".

Tegnap nagyon eldurvult a helyzet itthon köztem és anyám közt a vége úgy ért véget hogy széttörte az ajtómnak az üvegét és szilánkos lett minden. 17 éves vagyok és végzős. Már nincsen párkapcsolatom szeptember óta és barátaim sincsenek, csak 1. Bió-kémián vagyok tanuló, viszont a matekbe nem vagyok igazán jó, de próbálom megérteni, de egyáltalán sem vonz a matek. Elakarok menni itthonról de nem tudom hogyan vágjak bele abba hogy elköltözzek minél hamarabb anyumtól. Apukám felajánlotta lakhatok nála ha haza jön külföldről és úgy megsegít.

Tudtok adni tippeket, hogy suli után, hogyan szabadulhatok meg minél hamarabb itthonról úgy, hogy ne tovább tanulás legyen a vége? Nyugodt életet akarok végre mert tönkre mentem anyukám mellett... erős túlzás de érzem nem szeret engem mivel a volt férje az apukám, ezt sokszor hozzám vágja. Az apukám szeret.

Külföld nem tudom szóba jöhet-e mivel lány vagyok. Rokonokhoz nem akarok menni mert anyum bármire képes.

Pasim nem hiszem lesz, van egy srác aki tetszik viszont 20 éves és komolykapcsolata sem volt csak össze-vissza.

Tippeket adjatok mert tényleg félek már itthon