Távolabbi rokonokkal mennyire tartod a kapcsolatot?
Sokszor látom, hogy nagy családok összejönnek, találkoznak, köztük unokatestérek, nagyszülők, keresztanya, keresztapa ... stb.
Nálunk a családban eleve ismeretlen fogalom a nagyszülő, mert négyből hármat nem is ismertem, az egyetlen nagymamám pedig nem volt túl barátságos, hogy finoman fejezzem ki magam, ezért nem is tartottuk a kapcsolatot. Az apám alkoholista volt, a halála előtti években a telefont sem vette fel, nem akart velünk kapcsolatban lenni. Az unokatestvéreimmel legalább 20 éve semmilyen formában nem beszéltem (ők sem keresnek). Szinte csak édesanyámmal és a nővéremmel beszélek, velük majdnem napi szinten.
Párom családja ugyanez, az apját sem ismeri, a testvéreivel elég laza a kapcsolata (jó, ha fél évente találkoznak), leginkább az édesanyjával és az egyik bátyjával tartja a kapcsolatot.
Számunkra mindig elképzelhetetlen és szinte csoda, amikor azt látjuk, hogy más családokban úgy néz ki egy összejövetel, hogy harminc/negyven ember vesz részt rajta.
A mi családaink ennyire "elcseszettek" vagy gyakori jelenség, hogy a távoli rokonság nem része annyira a család életének?
Nagyszüleim már nem élnek. Anyunak volt két húga, már ők sem élnek sajnos, velük tartottam a kapcsolatot. Egyik húgának van egy lánya, vele most is összefutunk néha egy kávéra és beszélgetésre.
Apu már nem él, van 4 testvére, egyikkel sem tartom a kapcsolatot, gyerekeikkel sem.
Férjem sem tartja egyik testvérével sem, testvéreinek a gyerekeivel sem.
Szóval nálunk távoli rokon lényegében nincs, ha úgy vesszük.
Semennyire. Apukám sajnos meghalt. Apai ágon van két nagybátyám egy unokatestvérem meg annak a gyerekei, egyikkel sem beszélek. Apai mamám már meghalt.
Anyai nagybátyámmal,annak két lányával szintén nem tartom a kapcsolatot. Anyámmal meg húgommal
szintén nem nagyon van kapcsolat.
A családból egyedül mamámmal vagyok jóban, de szerintem már vele sem sokáig.
Teljesen családfüggő. Én csak a szüleimmel meg a testvéremmel tartok kapcsolatot, utoljára akkor láttunk bárkit a tágabb családból, mikor nagyi meghalt, kb 10 éve.
A férjemék viszont az ellenkezője, hétvégén az unokatestvére második házasságából a férfi első házasságából született gyerek szülinapi bulijára kellett menni...
Nálunk a szűk család 14-20 fő,
akik össze is jövünk. Nagymama csak egy van már, de az unokái is fiatal felnőttek, akár házasságban vagy komoly kapcsolatban, tehát kettesével jönnek.
Az unokatestvéreinkkel változó gyakorisággal találkozunk, de nincs durci ott sem, csak az a kör együtt már óriási lenne.
Sajnos a rokonságból, már csak kevesen élnek, de van 2 felnőtt unokatestvérem, akik az apám hugától vannak. Két leány 43 és 44 évesek, egymással alszanak, együtt járnak a hit gyülekezetbe, közösen készítenek befőttet, rendszeresen karban tartják a kezüket, egy helyen dolgoznak, nincsenek benne semmilyen társas játékban, de szeretnek sétálni a termál fürdők kerítésein kívül. Különleges ismertető jelük, hogy mindkettőnek kínosan büdös a lába. Azért nem vagyunk tartós rokoni kapcsolatban, több mint 10 éve, mert próbáltam jelezni, ezt a nem kis problémát feléjük, ezt követően minden kapcsolatot megszakitottak velem.
Én viszont hajlandó lennék néha beszélgetni, de ők továbbra is keresik az igazit.
Semennyire és ez így van jól. A saját magánéletem védelme bizonyos emberektől fontosabb, mint a családi banzájok, legyen szó egy szülinapról vagy akár a karácsonyról.
Köszönjék maguknak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!