Mit csináltok, ha 30cas éveitekben múlik el a szerelem házasságban, de a szeretet megvan?

Hogy mit csinálok?

Hálát adok a sorsnak, hogy szeretnek, és hogy viszont szerethetek.

Ha nem vállalsz gyereket, sokkal könnyebb fenntartási egy jó kapcsolatot. A gyerek tönkretesz sokszor még stabil kapcsolatokat is, mert onnantól kezdve a gyerek lesz az anya mindene és nem a férfi. Ezért van annyi válás a gyerek után nem sokkal. Ahol meg nem válnak el, ott is sokan csak el vannak egymás mellett a gyerek miatt, aztán mikor nagyobb lesz akkor találnak új párt. Rosszabb esetben megcsalás is történik már korábban, mielőtt még kilépnének a házasságból.

Persze van egy ritka szerencsés réteg, akik együtt maradnak szeretetben és tesznek is a kapcsolatukért, hogy akár gyerekkel is működjön tovább. De ha szétnézek, én nem sok ilyen párt látok, 40-50 közt már majdnem mindenki elvált.

A szerelem elmúlik, van néhány kivétel, bár hazugságvizsgálón lehet megbukna egyikük :D

A szeretet az, ami élteti a kapcsot. De az még nem minden persze, a kölcsönös támogatás, elismerés, tisztelet is kell.

Én pl az exeimet is "szeretem", vagy szeretettel gondolok rájuk.

Sok embert szeretek még, javíthatatlan filatróp vagyok :D

Ha a kapcsolatban érzed, hogy egyenértékű, szeretett vagy, számít a véleményed, ha együtt jobb mint külön (nem szakítás hanem az együtt töltött, meg külön töltött időre gondolok)

Ha még mindig együtt jókat tudtok nevetni, vannak közös célok, együtt fejlődök, akkor jó a kapcsolat.

Lehet hiányzik a szerelem, de nem lehet égni folyton, viszont tartalmas kapcsolat a legjobb "vért" a világban.

Nálunk 30as éveinkben jött a szerelem, lett gyerek, lett sok szürke hétköznap (gyerek akadályoz,! főleg segítség nélkül! sokszor a felnőttes progikban - beleértve AZT is, de mégis valahogy jó együtt. Mert ahogy öregszünk, tűnik el a gondtalansag és egyre több a feladat, de aztán jó osszebújni, együtt gondolkodni, nevetni, tervezni, tevékenykedni