Meghalt a nagybátyjám, de nem sírtam. Egy lélektelen ember vagyok?

Nem.

Tatám meghalt a nyáron, öcsém sem sírt. Igaz, nekünk nem volt ez a boldog családi légkör, rengetek traumánk van mind a hármunknak, így nem csoda, hogy érzéketlenül reagál mindenre.

Miért érzed, hogy az vagy?

Mondta valaki? Vagy a társadalmi elvárások miatt akarsz megfelelni? Mert ugye, aki nem bömböl, az nem is gyászol.

Én még soha nem tudtam sírni haláleset miatt, mindenkinek más a reakciója.

Azt neked kell tudni, hogy mennyire fáj, hogy meghalt, mennyire gyászolod magadban, de ez sem jelent semmit.

Nincs valamilyen mentális zavarod? Pláne, hogy bűntudatot érzel olyasmi miatt, ami amúgy teljesen oké, illetve “érzéketlen vagy amúgy is”.

Az unokahúgom az apja temetésén nem sírt. Rá 3 hétre hívott fel, hogy meghalt az apja és fuldoklott a sírástól. Ennyi idő kellett neki, hogy realizálja a dolgot, addig egyszerűen nem volt számára valóság.