Miért van az, hogy a tinédzserekhez így viszonyulnak?
...a szülők szerint arra,hogy a háztartást vezessék már felnőttek,hogy haza adják a diákmunka pénzüket,ahhoz is,de hogy elmenjenek szórakozni(értem ez alatt a kulturált szórakozást,beszélgetést,sétálgatást) még gyerekek?
Furcsán nézem a kérdéseket,amiket írnak itt a fiatalok. Sokan szó mi szó eltúlozzák a dolgot, de valahol kell lennie igazságalapnak. Sajnos anyámban is megvolt ez a hiba amíg el nem költöztem otthonról (bántalmazás miatt). Az egyetlen előnye az volt,hogy megtanultam nagy vonalakban vezetni a háztartásomat. De viszont undorodom már a gondolatától is,hogy ezt megint csinálni kell. Végignéztem anyám tunyulását,míg én melóztam ezerrel. A szórakozásom pedig míg el nem jöttem(15 éves koromig) az volt hogy elmentem a sulikönyvtárba. Hiába hívtak ide-oda,5 után kuss volt a nevem,mert házimunka.
ehhez tenném még azt,hogy miért kezelnek minket,tizenéves lányokat egységesen buta libáknak? Tudom,hogy marha sok a negatív példa.De én ezt látom úton útfélen. Hiába nézek ki 25-nek(nem sminkelek,elegánsan öltözöm),amint megtudják a koromat,már komolytalannak vagyok titulálva,még azok által is,akikkek korábban jól elbeszélgettem.Igaz,engem megrágott az élet,pedig fiatal vagyok még(és még mi jön ez után...),és nem kell,nem is szabadna ilyennek lennie a korombelieknek. Én nem jövök ki a korosztályommal. A legtöbb(próbálok nem általánosítani) korombeli vagy elk.rvul,vagy elég gyerekes felfogású.Nekik a szórakozás a diszkó,meg a pia,nekem a baráti beszélgetések egy pohár sör mellett.
De amint szóba kerül,hogy ki hány éves,kifaggatnak,hogy húúú ezt hogy csináltad,és onnantól le van a téma velem kapcsolatban.
Nem változnak már ezek a dolgok?
egy 17 éves háziasszony élettárssal.
Kedves kérdező!
Korod alapján csak azok ítélnek, akik felszínesek. Ugyanezen mentem át én is, csak régebben. Sokak emiatt kerültek ki a "baráti" körömből. Őket ne sajnáld. Találkozol majd olyanokkal, akik azt fogják nézni és becsülni, hogy érettebb vagy a korodnál. Ők lesznek az igazi barátaid. A többiekkel nem érdemes foglalkoznod.
Változni ez sajnos nem fog. De mivel idővel több embert fogsz ismerni, arányaiban több olyannal fogsz találkozni, aki értékel. Rájuk vigyázz. Becsüld meg őket, mert kevesen vannak.
miért akar minden tinédzser felnőttként viselkedni? miért nem élvezitek a szabadságotokat?
a gondokkal, problémákkal ráértekmég foglalkozni...
nem szabad ilyen véresen komolyan venni a dolgokat.
nem kell bizonygatni, hogy Te felnőtt vagy. a felnőttek nem beszélnek ilyenekről, csak teszik a dolgukat, és kész.
el tudod képzelni, hogy egy munkahelyen arról beszélgetnek a kollegák, hogy ki milyen felnőtt, mert az Apehba meg tökömtudja hova jár?:D
inkább röhögünk, vicces videókat nézünk ebédszünetben, pedig "felnőtt emberek" vagyunk....
na szó mi szó, ne foglalkozz ilyenekkel, hanem éld az életet, csak nehogy 30-40 évesen döbbenj rá, hogy nem volt tinédzser-korod...
ja és bakker, te büszke vagy arra, hogy 17 éves létedre 25-nek néznek?????????? :D
én arra vagyok büszke, hogy még mindig elkérik a személyimet, ha cigarettát veszek, pedig én tényleg 25 vagyok....
bahh
"miért akar minden tinédzser felnőttként viselkedni? miért nem élvezitek a szabadságotokat?
a gondokkal, problémákkal ráértekmég foglalkozni... "
Ezzel csak az a baj, hogy sok esetben nem választás kérdése. Vannak, akiket korábban talál meg a baj. Ha nem tesz ellene semmit, csak várja a csodát, gyerek marad, akárhány éves is.
"el tudod képzelni, hogy egy munkahelyen arról beszélgetnek a kollegák, hogy ki milyen felnőtt, mert az Apehba meg tökömtudja hova jár?"
Tudod, a kollégáknak huszon-harminc-negyvenévesen ez a dolga. A kérdező viszont nem ebbe a korosztályba tartozik, érthető hát, hogy felmerült benne a kérdés. És volt olyan bátor, hogy fel is tette. Talán nem kéne elbagatellizálni jópofának tűnő hozzászólásokkal.
"én arra vagyok büszke, hogy még mindig elkérik a személyimet, ha cigarettát veszek, pedig én tényleg 25 vagyok."
Erre reagálnom kell. Szerencsés vagy, és ez az adottság jól fog jönni, mikor majd 40-50 leszel. Már ha megmarad. Lehet, hogy 25 éve születtél, de ha csak ennyi jött le abból, amit a kérdező leírt, akkor éretlen vagy. Büszke pedig arra legyél, amit te értél el, és ne arra, ami a tetteidtől független.
Kedves Kérdező!
Lehet, hogy háztartást vezetsz és már élettársad is van, de én attól még gyereknek tartalak. Ugyanis azt gondolom (ha tévedek mea maxima culpa), hogy addig nem vagy felnőtt, míg nincs önálló jövedelmed és nem tudod eltartani magad.
Mellesleg a korod miatt jogilag se vagy még felnőtt.
De nem tudom, hogy ez miért olyan nagy baj.
Hát igen, furcsa a világ. Ne foglalkozz azzal, hogy ki mennyinek néz. légy büszke arra, hogy csak 17 éves vagy. Hidd el, a mai fiatalak tinédzserek el vannak egy kicsit ferdülve. Azt hiszem nagy többségüknek kell az a fajta szülői szigor, amiről írtál. Különben semmi nem lenne belőlük az életben. A 18 évesek nagy része betölti ezt az életkort és azt hiszi, hogy ő mostmár felnőtt. Neki mostmár mindent szabad. Pedig semmi nem változik. Akire születésnaphja előtt egy nappal nem lehet semmit se bízni, arra miért lehetnek a 18. szüléetésnapja után egy nappal? Viszont vannak olyanok, akiket gyerek korukban is "edz" az élet. A társadalom hibája, pedig az, hogy őket egy kalap alá veszi az unatkozó, elkényeztetett, hisztis csitrikkel.
Valahol tehát igazat adok neked, de szerintem 17 évesen büszkének kellene lenned magadra, arra amit eddig elértél, el kellett érned. Hidd el kemény munka, de miután tudják a korodat és bizonyítod érettséged senki nem fog vele foglalkozni. De neked 17 évesen ezért meg kell dolgoznod, nem kapod ember társaidtól ingyen.
A válasz írója 74%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 04:41
Az állításod alapján egyetlen huszonéves, nappali tagozatos egyetemista, akit támogatnak a szülei, sem felnőtt. Vagy azok a harmincas-negyvenes-ötvenes hajléktalanok, akik képtelenek eltartani magukat. Vagy a munkanélküliek.
Viszont felnőtt az, aki betöltötte a 18-at, és elmegy dolgozni. Nem tanul tovább, képességei szerint, és nincsenek nehézségei az elhelyezkedéssel.
Szerintem az, hogy valaki felnőtt-e, elsősorban agyban dől el. Hozzáállásban, felelősségvállalásban, kitartásban.
A kérdezőnek az a baja, hogy nem találja a helyét. A korosztálya nem fogadja el, mert hozzájuk túl érett, az idősebbek szintén nem fogadják el, mert túl fiatal.
Örülök,hogy legalább néhányan megértettétek a kérdés lényegét. Nem kérkedni írom le,amit leírok,ez sajnos így van. Lehet,hogy egyes részek poénosnak tűnnek,de benne élni már nem annyira az.
Kicsit kétségbe is vagyok esve.Hiszitek-nemhiszitek megjártam a poklok poklát a családommal.és amit akkor nem vettem a lelkemre,az most jön ki más formában.
Érzem,hogy hatalmas vitatéma lenne ez,ha például élőben tudnánk erről társalogni,mert ez igazán megosztja a közvéleményt.Ki gyerek és ki felnőtt? Valahol még én is gyereknek érzem magam,legalábbis próbálok a gyerekkori pozitív szálakba kapaszkodni. Szerencsére nagymamám segít ebben,mellette tudok egy kicsit kisunoka lenni,és ez megkönnyebbülés.
Tényleg van bennem egy adag irigység,jó lett volna még egy picit megmaradni az idétlen vihorászások,szórakozás szintjén. Ma már ezt nem tehetem meg.Se időm,se lelkierőm nincs hozzá. Sokkal nyugtatóbb azokkal beszélgetni,akiket szeretek,egy este kellemesebb így számomra.És még nem is ittam magam a földig.(egyszer kétszer ugyan előfordult,de nem rendszeres).
Azoknak megjegyzem,csak úgy mellékesen,akik a munkával jöttek támadásként: hajtom magam iskolában,hogy legyen egy szakma a kezemben,csinálom,amit tudok a háztartásban,és emellett kézművestárgyakat árulok a neten időszakosan. Megélni nem tudok belőle,az tény. Akkor lehet,hogy nevelőotthonba kellene mennem? Abba akartam hagyni az iskolát,de szerencsére párom nem hagyta. azóta egy olyan szakmát tanulok inkább,amit szeretek.
Köszönöm a válaszokat!
Nem bántani akarlak, nem tudjuk miken mentél át. De igaza van annak, aki azt mondja felnőtt akkor leszel, ha tényleg Te tartod el magad, nem mástól függsz. Most gyakorlatilag átcuccoltál egy másik felnőtt emberhez és vele tartatod el magad. Lehet a házimunka a Te nyakadba szakad, de a szülőknél pont ezért (is) lázongtál.
Attól nem vagy felnőtt, mert valaki eltart, amit Te azzal viszonzol, hogy otthon megcsinálsz mindent.
Úgy látom neked is az a legnagyobb problémád, hogy az ismerősök, barátok? nem értenek meg. Hidd el, ha igazán felnőtt lennél nem ezeken a dolgokon agyalnál, nem az lenne a legfontosabb, hogy munka után össze ülj trécselni a barátokkal.
Lehet sokkal könynebben elfogadna a környezeted, ha nem próbálnád ilyen görcsösen bizonygatni, hogy Te igenis felnőtt vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!