Kétségbeesésemben nem tudok kihez fordulni. Mit tegyek? Légyszives adj tanácsot!

Hasonlo volt a helyzetem. Erettsegi utan elmentem kulfoldre, azota is ott vagyok, es elek mint hal a vizben.

Szerintem menj Te is. Ne menj tonkre a nem normalis csaladod miatt.

Nálunk is ugyan ez van. Egyfolytában a kritizálás, kötözködés, ha 4/5-öt kaptam a suliba akkor "miért nem 5ös", semmiért, soha nem kaptam elismerést, bármit tettem vagy gondoltam, az hülyeség, meg "naiv vagy", soha nem lesz belőled semmi, kiröhögtek, stb. Amikor megismertem a vőlegényemet, megjósolták hogy úgyis el fog hagyni és megcsal,amikor összeköltöztünk megjósolták hogy úgyse fogjuk bírni anyagilag és tönkre megyünk, amikor páromat elő akarták léptetni akkor megjósolták hogy úgyse őt fogják választani. Tehát mindig sulykolták belém hogy nekem semmi se sikerülhet...

Tanács: ne foglalkozz velük. Az ilyen embereknek sose leszel elég jó. Egy ideig benne van az emberben a bizonyítási kényszer, ami hatalmas teher. Ne feledd: Nem kell nekik semmit bizonyítanod! Csak a saját életeddel törődj! Az hogy ők a szüleid, nem jelent semmit...Ez az igazság. Ne keseredj el miattuk. Előtted még ott az egész élet, boldog családod lehet, örömteli kapcsolatod a gyerekeiddel, nekik már ez nem adatik meg az életükben. Beleposhadtak egy boldogtalan házasságba, egy rossz családba, csak a sajnálatodra érdemesek!

Ne próbálj "menekülni", mert a fejvesztett menekülés közben egy mégnagyobb csapdába eshetsz, talán olyanba amiből már sose tudsz kimászni! Maradj velük (illetve ne velük,hanem csak a lakásukban), amíg a szükség úgy kívánja. Tanulj, tervezd meg az életed, törj a céljaid felé, és közben próbáld meg kivonni magad ebből a "családból". Ne foglalkozz velük, csakis magaddal! Az élet így vagy úgy, de biztos el fogja hozni neked azt az időt, amikor teljes mértékben a saját lábadra állhatsz, és az életedbe is be fog lépni a "saját családod", egy szerető férfi személyében:) Kitartás, más is végigcsinálta már, sokan vagyunk hidd el!

szia!

Engemg 16 évesen kidobtak otthonról :) Anyámék legjobb döntése volt, most nem írnám le már egy prászor írtam a storymat itt a gyk-n is. Röviden azotta jól keresek egyetemre járok és nem függök senkitől, maximum a (z)aszonny "hülyeségeitől" :):)

Úgy hogy fel a fejjel és legyél kemény, amint lehet tipli. :)

szerintem ne menj külföldre inkább maradj itthon mert bármikor jól jöhet a szülő (még akkor is ha ilyen)

próbálkozz kikapcsolódni menj moziba vagy csak menj ki egy rétre és pihenj akkor kitisztul az agyad és gondold végig az egészet biztosan találni fogsz valami megoldást

Kedves Utolsó!

Az ilyen szüllő nem jó semmire, azzon kivül, hogy egy életre tönkre tegye a gyerekei életét. Ha nem is megy külföldre az ilyenektől el kell menni és többet az ajtót se rájuk nyitni, egyszerűen nem érdemlik meg! Ez a szüllő tipús egy dologra jó; elretenttő példának. Hogy ha a kedves Kérdezőnek gyermkei lesznek akkor tudja hogy hogy nem szabad viselkedni.

'Az utolsó ellőti'(<- ez elég hülyén hangzik :-D )

Némileg ismerős a helyzet...Ne oszd meg velük a gondolataidat,céljaidat,úgyis felesleges!Persze jó ,ha az ember megbeszélheti a céljait valakivel,de nem olyannal,akitől csak negatív választ kap!Keress barátokat,barátnőket,azokkal beszéld meg a dolgaid,még tőlük is okosabb válaszra számíthatsz.Akár neten is kereshetsz jó kibeszélős fórumokat ,ott is találhatsz akár jó barátot is.Amint felnőtt leszel,menj el külföldre ha akarsz,nem kell engedélyt kérned.De az igaz,hogy ennek lehetnek veszélyei.Jobb,ha úgy mész ki,hogy már van ott ismerősöd,aki segít téged kint,amíg fel nem találod magad az új helyen.

Hogy-hogy nincs rokonotok?Valami rokon csak kell legyen,csak gondolom,szüleid nem tartották velük a kapcsolatot,ezért nem volt alkalmad megismerni őket.

Szia!

1:44-es vagyok újra. Közben még anyit a külföldhöz, hogy ha van kedved és nyelvtudásod itt beszélgethetsz mindenfél országból mindenféle emberekkel, így megismerheted azt a helyet ahová menni szeretnél és esetleg segítséget is kaphatsz. :-)

Ja és itt a link: [link]