Hogy fogadjam el és törődjek bele , hogy anya nem szeret?

Ennyiből nagyon nehéz lenne bármit is levonni, nagyon kevés az infó.

Miből gondolod, honnan veszed ezt? Mennyi idős vagy? Mennyi idős anyud? Milyen körülmények között éltek? Szóval ezer és ezer kérdést kellene ahhoz megválaszolni, hogy értelmes választ tudjak adni.

Az enyém se engem.

10 évet tepertem a kegyeiért, és semmit nem értem vele el. Azaz a saját önbecsülésemet sikerült leamortizálni, mert hagytam, hogy belém törölje a lábát.

Elég volt.

Az ember nem válogatjatja meg a szüleit. Van, akié olyan, hogy jogos önvédelem az, ha megszakítod a kapcsolatot vele.

Egy emberi viszony két félen áll, ha az egyik fél nem akarja a dolgot, a másik nem fogja tudni megváltoztatni őt.

Nem kell feláldoznod a testi-lelki egészségedet ennek az oltárán.

Az a könnyu, ha konkretan tudod, hogy nem szeret

Ha csak sejted, de szavakban azt mondja, hogy szeret, de tettei nem mutatják. Ebbe lehet belebolondulni. Es evekig terapiara megy az ember, ahol kiderul, 2,5 ev utan es parmillió forint utan, hogy nem szeret.

Engem peldaul nem erdekel, hogy szeret anyam, vagy nem. Itt vagyok, élek es ebböl kell kihozzam a legtöbbet, mindegy miert kerültem ide.

Mondjuk az emberek 90% a nem tud szeretni

-Gondold végig ki,/kik azok akik szeretnek. Akikkel viszont szeretitek egymást, számíthattok egymásra. Próbálj meg hálát érezni a lelkedben hogy ők vannak neked.

-Olvass, nézz pszichológiai videókat.

Nekem ezek segítettek, miután hosszú évekig nem tudtam felfogni hogy miért nem jó sehogysem. Ha nem mentem, az volt a baj. Ha mentem, azt éreztette velem nem kívánatos vendég vagyok. Telefonon ugyanez. Sokszor cserben hagyott felnőtt koromban is. Pletykált, megalázott. Gyerekkoromban. Sokat vert.

Nagyon sokat sírtam, mert nem értettem a miértjét. Ott voltak más emberek, akik szerettek, de nekem az Ő szeretete kellett. Most már nem kell.

Sok pszichológia és gondolkodás után rájöttem, hogy ez generációs trauma. Plussz még néhány más dolog.