Miért csinálja ezt az anyukám? Jogosan teszi?

Na érdemes volt ide írnod! Itt anyádat darabokra szedik!

Olyanok, akik még csak egy zsíros kenyeret sem kentek senkinek. Ilyen témákban nem lehet itt segítséget kapni. Ez dühöngő. mindenki a saját tinédzser kínját veri majd le az anyádon.

21:20-as vagyok megint.

Visszaolvastam most a kommenteket. Hát, én azt mondom, hogy nem oké, hogy ennyi mindenbe bevon. Sztem nem az... Bár, oké, az elköltözést azért mondtam, mert én is tizennégy éves korom óta el akartam költözni, mert tudtam pontosan, hogy egy gyerek két dolgot tehet: vagy tűr, vagy elmegy otthonról. Nekem nem volt hova.

Egyébként lehet, hogy nem hallottál még róla, de van szülés utáni depresszió, ha sokat ideges, emiatt lehet, mert túlterhelt. De egyébként általában sokat szoktak a tizennégy év feletti lányok segíteni a babák ápolásában, de a tizennégy év alattiak nem szoktak olyan sokat besegíteni. Azért is mondtam, hogy beszélj nagyiddal, vagy valami hozzátartozóddal, mert nem biztos, hogy teljesen jól látod a dolgokat, vagy megszoktad, hogy semmit se csinálsz, és most meg ahhoz képest sokat kell tenned. Hát, egy dolgot azért tudnod kell, hogy az élet nagyon nehéz, és nagyon kegyetlen, és nem mindig számíthatsz másokra. De ha van valakid, beszélgess el vele, mi nem is ismerünk téged, és nem is látjuk közelről a problémát. De a gyerek, ahogy mondtam, két dolgot tehet, vagy tűr, vagy ha annyi idős, akkor elköltözik. Ha nem törődsz bele a helyzetbe, és morogsz, akkor rosszabb lesz...

Beszélgess el valakiddel, nagyiddal, apuddal... még gyerek vagy te is, ilyen korán rád sózni dolgokat nem szabad, és nem is szokás... de anyud megváltoztatni nem tudod, de ha kérsz felnőttől segítséget, ő segíthet abban, hogy megtanulj bánni anyukáddal, mert azt is tanulni kell, hogyan bánjunk másokkal, és most, hogy anyukád szült, ő is másabb....

Dühöngő?:D:D Hát, jaja, itt sokfélét írnak az emberek, és inkább csak érdekesség, amiket írnak:D, igaz:D, és mindenki magából tud csak kiindulni.

Igaz, az anyákat mindig csak bántják :(. Pedig tényleg sok a dolguk.

Nem tud megkenni egy zsíros kenyeret?:D ÚÚÚúú, hát, nem hinném... Én is saját háztartásom vezetem, és példásan.

Kérdező, te meg beszélj nagyiddal. Dühös vagy, én is voltam az. Nekem már elment anyám, hidd el, hogy addig jó, amíg van neked, akármilyen is, gondolj erre :(.

Akkor sem a 11 eves leanyanak szult gyermeket...

Addig rendben van, hogy megker, hogy segits, de mikor mar az nem segitseg, hanem kotelesseg...

Mondd el neki, hogy segiteni szivesen segitesz, de ne varja mar el, hogy mindig te pesztrald a kistesot...

Annyit olvastam csak eddig, hogy nem veszi elő a bátyádat...

Elmondok valamit. Nekem egy öcsém van, és ő ha életében kétszer kezébe vette a nyamvadt felmosót, akkor sokat mondok. Én már 24 vagyok, idősebb. Egyedül vezetem az elég nagy háztartásunk, és elmondok neked valamit, amit majd később fogsz tapasztalni, hogy olyanok sokszor az emberek, hogy hú, de rendetlen vagy, hú, nem mosogattál el, hú, hogy néz ki a fürdő! Fejedhez vágják ezeket, közben nem veszik észre, hogy neked valami bajod van, épp fáradt vagy. Azt ritkán veszik észre a családtagok, ha valami rendben van, de azt már azonnal, ha valami nincs rendben...

És egyet jegyezz meg, a férfiakat folyton elkényeztetik, nem csak az én öcsémet, minden férfit. Azért olyan a többségük, amilyen. Tizenkétórázom, és van, hogy hétvégén is dolgozom, és nehezen bírom, ennek ellenére én is sokszor elő vagyok véve, hogy miért ez nincs meg, az miért nincs meg? Jó, mostanában nem vagyok olyan példás :D.

De ezt úgyis te is fogod látni, hogy a férfiakkal sokan kivételeznek. Meg a fiúkkal. Én mindig ezt látta, hogy a fiúgyermekeket elkényeztetik. Nálunk is az volt mindig, hogy én vittem az egész nagy háztartást, az öcsém a kisujját nem emelte meg, mostanság csak azért kezdett el takarítani, mert a nője ráparancsolt. Aztán azért is inkább megcsinálok mindent, mert nem akarom azt hallgatni, ha megemeli a kisujját, hogy de most én takarítottam el. Egyik hétvégén dolgoztam, és nem akartam mindent megcsinálni, és minden könyörgésem hasztalan volt. De ők is megnevelhetők, a fiúk is, de őket legfeljebb majd az asszonyuk tudja megnevelni. Tudod, majd rájössz te is, hogy a legegyszerűbb, ha belenyugszol. Anyám nekem mindig ezt mondta, na látod, lányom, hogy mindig ezt mondtam neked, hogy mennyi munkám van, és nem segítettetek. És akkor is megmondtam anyámnak én is, hogy de anya, én akkor is megmondtam neked, hogy azért nem segítek, mert ha az öcsém nem emeli meg a kisujját, én se fogom... És aztán mi lett? Rám szakadt az egész háztartás, és egyedül végeztem mindent, most kicsit besegít az öcsém, mert sokat dolgozom. De csak rámszakadt minden, hiába lázadtam. Meg fogod te is érteni, hogy lázadni nem túl értelmes dolog, mert csak magadat fárasztod vele. Inkább majd igyekszel te is megfelelni az elvárásoknak.

A nevelőapa meg sose jó dolog... Soha nem válnék el, ha egyszer lenne gyerekem, sohhhhha.... én nagyon rossz dolognak tartom. Szal erről alapból megvan a véleményem... A másik meg az, hogy a nevelőapa sose az igazi apa..., és az én egyik ismerősömet folyton piszkálta, és bántotta a nevelőapja, pedig nem volt sokkal idősebb nálad, azért mert nem az ő lánya, és meg is mondta a lánynak, hogy azt akarja, hogy ne legyen ott velük... Egyszerűen nem akarta ott látni.

Most megint azt mondom, vagy megszoksz, vagy megszöksz. Az utóbbit meg úgyse teheted meg, mert gyerek vagy. Utáltam gyereknek lenni... De nekem is nagyon jó anyám volt, aki önzetlen, és jó anya volt, csak bizonyos dolgokban nem egyeztünk, és veletek is így van.