Úgy érzem nem vagyok eléggé fontos neki, vagy csak kisajátítani szeretném? Vagy ilyenek a férfiak?

"az idegességtől meg is halhatok"

Na ez tipikus hiszti bocsi de fiatal vagy és túlzás hogy belehalnál abba hogy ő bulizik. Én is sarkon fordulnék ha ilyen drámát levágna a csajom.

nyugi

én is vettem már be 72 órás tablettát

ez olyan erős dózis(orvos mondta), mintha 1 havi fogamzásgátlót egyszerre vennél be

MINDIG HAT

nem vagy terhes

Én is éltem át hasonlót, bár nem a terhesség fenyegetett. A pasi nagyívben elkerült. Aztán később ki isderült, mikor végre rá mertem kérdezni, hogy egy ideje már nem volt szerelemes belém, csak nem akarta megmondani nehogy rosszabbul legyek. Hát erről ennyit.

Ne ragaszkodj ehhez a fiúhoz, mert ő nem ragaszkodik hozzád igazán. Ha szeretne tényleg, akkor átmenne hozzád akkor is ha fáradt. ez biztos. Az hogy találkozik a barátaival nem baj, ha előtte nálad is van. de nincs, mert nem akar veled lenni. Ennyi. a 72 órás tabletta után nem hinném hogy terhes maradtál. ne izgasd magad, vagy egyél egy enyhe nyugtatót, mert ideglázad van. Bár ahogy látom már a kérdés után sok idő eltelt. mi a helyzet?

A kapcsolat kezdetén (pasi az megismerkedés előtt nem sokkal vált el) sikerült beszereznem egy vesemedencegyulladást. Vesegörcs, nagyon magas láz, 5 napig eszméletvesztések, soha nem érzett gyengeség - bikaerős antibiotikumot szedtem, naponta vissza kellett járni vér- és vizeletvizsgálatra.

Unokatesóm cipelt be kocsival, mert annyira legyengültem, hogy járni se tudtam - emellett tűfóbiám van, nehezen viseltem, hogy naponta szurkálnak. (meg 39-40 fokos lázzal amúgy sincs sétálós kedvében az ember).

Az egyik közelben lakó barátnőm járt el bevásárolni, naponta rám nézett,néha főzött nekem egy teát.

A többi ismerősöm legalább egy érdeklődő sms-t küldött.

Pasi meg, mint szürke szamár a ködben. Nem kerestem, de tudta, hogy beteg vagyok. Marha rosszul esett. Utána találkoztunk - már jobban éreztem magam, de a kórházi protokoll miatt még két hónapig vissza kellett járnom kontrollra.

akkor derült ki, hogy az exfelesége mindig kamubetegségekkel sajnáltatta magát és azt hitte, hogy én is ezt csinálom.Amikor meglátta a papírokat, amiből kiderült, hogy tényleg nagyon rossz állapotban voltam, elszégyellte magát és katonásan hurcolt be a hátralevő vizsgálatokra, fogta a kezem a vérvétel alatt (na jó, őrzött, hogy ne szökjek meg, ha tűt látok :))

Szerencsére az csak egy nagyon hülye félreértés volt, de sokáig bántott, hogy még fel se hívott.

Utána sokszor kért bocsánatot miatta, már rendeződtek soraink, de akkor és ott állati mérges voltam rá.

az én barátom, ha beteg vagyok, úgy van mellettem, mintha kötelező lenne, és annyira látszik rajta, hogy kelletlen neki az egész és csak udvariasságból érdeklődik.

bármit mondok a válaszai: értem, igen, ühüm.

nem is tudom mi a rosszabb, ha ott sincs, vagy ha látni rajta hogy kínból van ott

és ezért minden nap úgy érzem HA beteg vagyok, mintha ez valami gyengeségem lenne más nőkkel szemben, akik meg akkor vibrálnak, meg csacsognak. mintha neki csak ez kellene, a többit meg szőnyeg alá söpörné.

komolyan: mintha égő lenne betegnek lenni előtte, vagy simán csak öregedni.

lehet a te párod is ilyesmi.

ez ellen nincs fegyver.