Tényleg ilyen könnyű mások ellen nevelni egy gyereket?

Elvileg sokat számít a környezet véleménye, de nem olyan direkt módon, ahogy a kérdésben írtad, így a legtöbb, nem egész pici gyerek inkább ellenkezni fog.

De ha más, finomabb módszerekkel operálnak, akkor sokkal hatásosabb.

Közeli családtagoknál fordult elö, hogy a szülök elváltak - semmi veszekedés meg dráma, csak rájötek, nem müködik a kapcsolat -, a gyerek az anyánál maradt. Egy idö múlva észrevette, nélkül, viszont néhány hónap alatt a helyzet tarthatatlan lett.

Mivel az apával normális kapcsolat volt, ezért megkérdezte, tud-e valamit, hogy náluk valaki befolyásolja a gyereket az anya ellen, illetve, hogy kicsit figyeljen, hátha észrevesz valamit.

Nemsokára kiderült, hogy egy nagynéni - aki közismert volt arról, hogy mindenhol ártani szeret - minden alkalommal mesélt arról neki, hogy az apja azért beteg, mert az anyja elment töle és emiatt meg fog halni. Ebböl annyi igaz volt, hogy az apának volt egy krónikus betegsége több éve, de nem halálos, és semmi köze sem volt a váláshoz.

Miután az apa ezt tisztázta a gyerekkel, illetve a nagynénit eltiltotta töle, a gyerek teljesen helyreállt.

De ha nem lett volna az apa ilyen normális, vagy nem mondja el a gyerek az apának, igen komoly gondok lehettek volna belöle.

Engem is annó sikerült anyám és a családja ellen hergelni (utóbbi mondjuk nem volt nehéz, mert tették érte ők is...) az apámnak, szerintem a módszer a lényeg pl nekem sose mondtak olyat, hogy "neked se kéne őket szeretni"...

A többség a mai napig elhiszi a tényként közölt féligazságokat, lásd: politika.

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Én is úgy jártam, hogy a szüleim válása után anyám az apám ellen "nevelt". Kamaszként utáltam is apámat emiatt. Már elmúltam 30, már látom, hogy anyámnak ez az apa-elleni nevelése milyen undorító dolog volt. A saját sérelmét így megtorolni valami mocsok húzás, mert nemcsak apámmal cseszett ki, hanem velem is (meg a testvéremmel), akiknek gyűlöletben, apa nélkül kellett felnőniük. Azóta nagyjából rendeződött a viszonyom apámmal, de messze van a jótól, úgy tűnik, ez már így is marad. Persze apám sem szent (ő amolyan irányítós-utasítós szülőtípus), és megcsalta anyámat, ami miatt szétmentek, de ez akkor sem indokolta, hogy rossz legyen köztünk a viszony nagyon sokáig.

Anyám ezen a mai napig nem tudott túllépni, és fejben még mindig ott tart, hogy apám őt megcsalta 20+ éve.