Miért ekkora baj, hogy "fura" ételeket főzök ?

Külön élek két lakotarssal, önellátó vagyok egy ideje. Néha anyu meg a húgom meglátogat. Mivel elég messze lakom, olyankor néha nálam alszanak, elkerülhetetlen, hogy nálam egyenek.

Engem anyu nem tanított meg főzni otthon, mindent a netről, vagy épp a barátaimtól/akikkel aktuálisan együtt éltem koliba, vagy albérletben/ tanultam. És minden látogatáskor rosszallóan megjegyzéseket tesz a fősztömre, hogy hát én nem úgy csinálom mint ő(hát miért is csinálnám úgy, ha nem tőle tanultam?), vagy ha olyasmit csinálok, amit ő nem szokott, neki furán hangzik, akkor teljesen ki van akadva, hogy hát én miért főzök olyat. Nem azt mondja, hogy rossz ízű, meg is eszi, de mindig ki van bukva, hogy ő ezt nem így szokta, vagy ő ilyet nem szokott.

Csomószor kérdezi, hogy ez nekem honnan jött, én megválaszolom, mert miért ne mondhatnám meg, hogy honnan a recept. Leginkább azokon a recepteken van kiakadva, amiket a külföldi barátaimtól tanultam. Most nem ilyen falusiaknak bizarr ételekre kell gondolni, de mondjuk anyámnál egy tojásos rizs kivágja a biztosítékot, hogy az hülyeség.

És persze, főzhetném azt, amiket ő szokott, de úgysem lesz olyan, mint ahogy ő szokta, és akkor azon van kiakadva, hogy nem olyan, mint ahogy ő csinálja, szóval tök mindegy. Ha megkérdezem, hogy mit szeretne, akkor neki mindegy, szóval többnyire az van, amit a húgom szeretne, ő meg tökre szereti a "fura" ételeimet", szóval ja. Csak anyám van kibukva, hogy miért azt csinálom, miért úgy csinálom, stb.