Én most egy szar ember vagyok?
Mert negyven éves férfiként a havi nettó 85ezres fizetésből nem tudok lakást venni és kifizetni egy albérletet. (igen, nem mindenki keres százezreket)
Egykor nekem is volt hitelre közös lakásom, amit a váláskor a bank elvit, mert sem én, sem a volt nejem nem tudta volna megtartani azt.
Azóta, egyedül, esélyem sincs arra, hogy a fizetésemből lakást vegyek.
Dühös vagyok, hogy a nők azért nem látnak bennem társat, mert elvárás, hogy ennyi idősen legyen saját lakásom, házam. (mert a férfinak legyen)
Dühös vagyok, mert lehetőségem sincs az önálló, külön életre, saját otthonra. Pedig nekem sem könnyű ismét szüleimmel együtt élni, főleg azután, hogy meg volt a saját otthonom.
De inkább lakom velük, mint egy lakótárssal.
12:05ös persze, neked biztosan meg volt, van rá a lehetőséged.
Bő egy évvel ezelőtt még én is boldogan elmondtam, hogy van egy remek párom, saját otthonunk, jó autónk, és szépen megélünk. Ez volt 38évessen, most meg ez van, így lehet elveszteni mindent.
De, aki még nem volt ilyen helyzetben, az csak a felszínt látja, hogy most épp nincsen lakásom, ahogy te is. Én meg ezért érzem magamat szar embernek.
"Bő egy évvel ezelőtt még én is boldogan elmondtam, hogy van egy remek párom, saját otthonunk, jó autónk, és szépen megélünk."
Gondolom, nem a te 85ezer forintodból éltetek szépen. Ha közösen vettétek a lakást, autót akkor hová lett a te részed?
12:13as,
Közös vétel volt a lakás, mert egyedül egyikőnk sem tudott volna venni + a bank által nyújtott hitel.
Váláskort a lakást eladtuk, mert egyikőnk sem tudta volna, egymaga megtartani.
A bank ki lett fizetve + az adó.
És tudod mi az, ami maradt, mint maradvány érték? Lehet találgatni.
És a két fizetésből éltünk szépen. Tudod, nem mindenki autózza, issza, cigizi el a pénzt.
Valószínű, hogy elvált nők élnek lakásukban egyedül, gyermekükkel, akik társra vágynak, és várnak.
Nincs más, arra kell gyúrnod, hogy legyenek olyan értékeid, az anyagiak hiányában, hogy egy normélis nő "befogadjon" - csúnya szó - vagy inkább megossza veled otthonát. Hát nehéz helyzet. De fogd fel, hogy együtt lehetsz szüleiddel, nem lehetnek már fiatalok, s ajándék a velük eltöltött idő. S reménykedni, hogy valaki épp rád vár, mert valahogy az élet szerncsésebb volt vele, hogy lakáshoz jutott, de hiányzik életéből a nagy ő, akinek nem fogja orra alá dörgölni, hogy itt minden az enyém Sok sikert!De a kérdésedre a válasz:NEM. Legalábbis a vázolt szituáció miatt nem.
nem vagy szar ember! elmúlt már az az idő, hogy mindenkinek telik lakásra.
Annak üzenném, aki szerint elvárható, hogy 40 éves korára lakása legyen egy férfinak.
Mi még nem töltöttük be a 30-at a férjemmel, de elég rosszak a lakásra való kilátásaink. A férjem elvesztette a munkáját, így az én fizetésemből (110 000)élünk meg ketten. Elvagyunk, semmi luxusra nem költünk. Otthon maradtunk a szüleimnél, így pl. spórulunk 4000-et havonta, mert a kábel tv és a net díja felesbe megy. Félre tudunk tenni havonta 2-5 ezret, gyűjtögetünk. Albérletet, vagy lakáshitelt már nem tudnánk fizetni.
A mai világban nem kell azt lenézni, aki a szüleinél lakik, inkább örülni kell, hogy van hol lakni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!