Miért kell az igazságot bizonygatni?

ez olyan, mint amikor a bezzeg-emberek jönnek neked a baromságaikkal, és várják, hogy rákontrázz. Találkoztam egy ismerősöm feleségével életemben először egy bevsárlás alkalmával, velük volt a fiuk, velünk is a miénk. Párom a sráccal dumált, én a csajjal, de már az első percben bezzegelt. Hogy mi miért nem az autós kocsiba tesszük a gyereket, ő milyen pici, pedig idősebb az ő fiuknál, húúú milyen csendes, nem beszél még?? (majdnem 3 éves, dehogynem beszél már egy jó ideje) és produkáltatja a sajátját, hogy mndja ezt meg azt. Én szép csendben figyeltem, bólintottam, 3 szóban udvariasan válaszoltam, nem fogok csimpánzot csinálni a fiamból, hogy bebizonyítsam, hehe ő is tud ám. Mit izgat mit gondol?

Szerintem ezen múlik, mármint egy nyilvánvaló hazugságot csak az hisz el, aki nem ismeri jól az illetőt, és akinek ő nem is igen fontos. Valóban kiderül egy idő után nekik is, hogy jaaaa ez akkor nem volt igaz?

"A pletyka terjedését, alakulását nagyon nehéz követni, hiszen a lényege pontosan az, hogy képlékeny és kiszámíthatatlan. A pletykálók által szőtt hálók kibogozhatatlan szövevények. A pletyka mindenhol jelen van, és teljesen ellenőrizhetetlen. Egy szociológus szerint a pletyka definiciója a következő: Ismerhető szereplőkről szóló, nem publikus információ, aminek a legfőbb jellegzetessége a terjedés.

Az ismerhető azt jelenti, hogy olyan emberekről szól, akik a mi ismeretségi köreinkbe tartoznak. Nem publikus, tehát nyilvánosan már nem mernénk elmondani, legfeljebb két-három emberrel beszéljük meg, és a bizalmunkért cserébe ők is megosztanak velünk néhány új pletykát. Amit nyilvánosan vállalunk, az már nem pletyka - legyen szó akármekkora szenzációról - hanem botrány. A terjedés pedig alapfeltétele és lételeme a pletykának, attól az, ami, hogy egyre több ember adja tovább, hálókat tart egyben, és minden továbbmondásnál változik.

A pletyka értékváltó jelenség. Olyan, mint a tűz - a kemencében jó, a ház tetején rossz. Akkor jó, amikor valakiről idejében elterjed egy csoportban, hogy nem érdemes neki kölcsönadni, mert nem adja vissza, és akkor rossz, amikor ferdít, túloz, zavart okoz az emberi kapcsolatokban.

A pletykafészkekről ugyan közismert, hogy csak azt nem adják tovább, amit nem tudnak, de azért még egyetlen közösség sem közösítette ki a saját pletykafészkét. Szükségük van rá, hogy jól informáltak legyenek, úgy érezzék, részesei a világ folyásának, és olykor használják is, ha valamit el akarnak terjeszteni. A pletyka az egyetlen dolog, ami biztosítja egy csoporton belül a kiegyenlített információáramlást, mert nem felülről jön, és nem a hatalom által befolyásolt kommunikáció. Még a besúgásnál is erősebb, mert nincs megfizetve, és olyan sokan csináljuk, hogy végül úgyis mindig kiderül az igazság. Hiába terjesztem el valakiről, hogy nem a férjével láttam ölelkezni a moziban, ha ezt soha senki nem látja majd rajtam kívül, akkor a pletyka el fog sorvadni, mert nem nyer megerősítést.

Hiába állítja azt valaki, hogy őt a pletyka egyáltalán nem érdekli, még el is fordulhat tüntetően, de a pupillája kitágul, a szeme felcsillan, az arckifejezése megváltozik egy jó szaftos hír hallatán, és ez elárulja őt. Ha érintett, akkor pláne szöget üt a fejébe az információ - nincs ember, aki fel ne figyelne, ha másoktól tudja meg, hogy a testvére nyert a lottón

Az egyetlen hatásos ellenszere az elhallgatás. Ha az érintett egyáltalán nem próbálja magyarázni, cáfolni, megerősíteni, akkor elsorvad. Ezt a "no comment" taktikát a politikusok is jól megtanultak, ezért fullad ki a legtöbb botrány anélkül, hogy kiderülne, mi is történt valójában."

[link]