Elmennétek anyátok hagyatéki tárgyalására, ha nem tartottátok a kapcsolatot vele és a testvérekkel?

Az anyámmal már gyerekkoromban is borzasztóan rossz kapcsolatom volt, a kontrollmániája és állandó cseszegetése oda vezetett, hogy végül huszas éveimben megszakítottam vele végleg a kapcsolatot. A testvéreimmel szintén, igazából ők sem teljesen százasok mentálisan, és a rossz gyerekkorunk eredményeképp hárman között sem volt soha semmilyen kapcsolat, szóval velük már azelőtt sem tartottam úgymond, kb. karácsonykor találkoztunk anyámnál.

A lényeg, hogy ez negatív hangulatú találkozó után fogtam magam, és letiltottam öket mindenhonnan, telefon, Facebook, minden, azóta nem is beszéltünk, nem találkoztunk.

Eltelt közel 15 év, most kaptam hagyatéki tárgyalásra meghívást, mert anyám meghalt (azt se tudom, honnan szedték a címem, bár vannak rokonok, akikkel tartom felületesen a kapcsolatot, gondolom tőlük tudják vagy passz).

A lényeg, hogy a család szemében mindig én voltam a hálátlan, sz*r gyerek, aki nem tudja sajnálni a depressziós, agresszív anyját és aki nem akarta támogatni őt anyagilag, hiszen ő sem támogatott engem (érettségi után inkább leléptem). Olyan kellemetlennek találom, hogy most odamenjek és találkoznom kelljen a testvéreimmel, akiket nem láttam 15 éve, nem is tudom, mi lenne, nekem esnének, hogy minek veszem fel az örökséget, miközben nem foglalkoztam anyámmal...? Nem tudom.

Az is eszembe jutott, hogy elutasítom az egészet, de a francokat, jó lesz ez kárpótlásul a rossz gyerekkoromért, amúgy ha kapok valamit, nem tartom meg, hanem beleteszem a gyerekeim életkezdési megtakarításába, nekem személy szerint nem kell a pénze. De amúgy jár, úgyhogy jó lesz a gyerekeknek.

Csak nem tudom, ti elmennétek személyesen? Vagy lehet küldeni jogi képviselőt?

Úgy gondoltam mindig, hogy én lezártam életem azon szakaszát, az akkor történteket, mégis furcsa lenne arra gondolnom, hogy találkozom a testvéreimmel, feszengek erre a gondolatra.