Miért tagadnak a szülők?

Vagy egyszerűen más nézőpontból látják..

Sok mindent látok másképp amióta gyerekeim vannak a gyerekkorommal kapcsolatban.

Kedves Kérdező.

Még aki lepontozott.

Nem azt írtam, hogy szépült a gyerekkorom, hanem azt, hogy sok mindent másképp látok és értek így felnőttként több gyerekkel.

Ma már pontosan tudom, hogy szüleimnek nem volt jó házasságuk, de együtt maradtak, most se az csak megszokták egymást, megszokták, hogy langyos szarban állni elég nekik.

Ma már pontosan tudom,hogy anyám túlterhelt és depressziós volt, most is az, de segítséget sosem kér(t) most sem. Amellett nagyon sok traumát hozott magával.

Apám sosem vette ki a részét a nevelésünkből, és míg velünk nem tudott foglalkozni, addig a gyerekeimnek nagyszerű nagypapa.

Sorolhatnám nap estig. Ettől nem lesz szebb, de míg ma már tudom, hogy pl nem azért nem mentünk ide vagy oda mert nem szerették volna vagy minket, hanem mert nem telt rá, ma már másképp látom ezeket a dolgokat mint gyerekként.. Könnyebb tanulni is az ő hibáinkból.

Hát figyelj, amióta elköltöztem, azóta nekem is kicsit halványodtak az emlékek. Egyik nap vissza kellett emlékeznem, hogy miért nem szerettem ott lenni, mert mintha kicsit elfelejtettem volna.

De próbálok nem a múltban élni, jó is lenne ha tényleg csak tovább lépnék, de úgy érzem már haladok.

Az agy az egy olyan dolog ami sokszor megszépíti az emlékeket, sokszor nem is tudatosan. Vagy amire nem szívesen emlékszik az ember azt kitörli, elhalványítja.

Persze az is lehet hogy csak tagadnak, amit nem mondanak ki az megsem történt alapon. Viszont ezt csak ők tudják vagy épp nem tudják.