Ha előző kapcsolatból már mindkettőtöknek van gyereke, akkor mennyire van meg az én gyerekem-te gyereked érzés?
A kapcsolatunk elején azt beszéltük meg, hogy nem tudjuk, hogy mennyire fogjuk tudni egyformán szeretni őket, de mindkettőnek ugyanaz jár. Nekem ez szimpatikus gondolkodásmód volt, de később kiderült, hogy ő úgy értette, hogy amit ő megad a fiának azt én is megadhatom a lányomnak. A saját gyereke rendes szülő-gyerek viszonyban van. Minden tőle telhetőt megad neki időben, anyagilag, önzetlen szeretet. Az én lányommal meg úgy van, hogy "haverok", de legyen ő az én gondom. Ha itthon van, én beteg vagyok, és a gyerekemet programra kéne vinni, akkor úgy van vele, hogy ez van mondjam le.. Ha dokihoz kéne vinni, és épp szabadnapos, akkor is anyukám rohangál ide hajnalos műszak után. A saját gyereke megvan kérdezve, hogy csak apás napot akar-e vagy családit. Váltott felügyelet van náluk, nem hétvégi apuka. A 2 gyerekünk iskolája 5 percre van egymástól...már többször szóvátettem, hogy elvihetné kocsival mindkettő gyerkőcöt, mert nekem busszal ez másfél óra, neki meg 5 perc plusz, de nem mert reggel szeretnek kettesben lenni. Ha én dolgozom, beteg vagyok, és ők programot csinálnak, akkor a lányom SOHA nem mehet velük, mert nincs kedvük rá figyelni. 7 éves, szóval már nem a baba kategória. Én a párom gyerekével ugyanúgy foglalkozom, mert nem gondolom, hogy neki kéne szívni az apja miatt. Viszem programokra, vásárolok neki, stb.
Na, szóval arra vagyok kíváncsi, hogy ez mennyire általános? A mostoha szülők mennyire szoktak felelősséget vállalni a másik gyerekért?
válasza:"
Karinthy Frigyes másodszor is megnősült és miután ebből a házasságából is született gyermeke, egy kissé komplikálódott a családi leltár. Most már háromféle gyerek volt a családban, mert Karinthynak is, meg a feleségének is volt egy-egy gyermeke első házasságából. Egyszer a gyerekek összeverekedtek. Karinthy éppen dolgozott, és az asszonyra bízta a bíráskodást. Így: – Aranka kérem, a maga gyereke meg az én gyerekem veri a mi gyerekünket!"
válasza:Leírtad: együtt laktok, de nem éltek együtt. A férjed neked nem partnered.
A lányodat nem tartja nevelt lányának.
De természetesnek tartja, hogy te viszont mint a sajátodról, gondoskodj a fiáról.
Nos, ebből én nem kérnék.
Ez egy önző, szemét bunkó. És akkor finom voltam.
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Fú, ez de gáz. De gondolom ha szóváteszed, az lesz a kifogás, hogy a váltott felügyelet miatt az ô gyereke nincs ott mindig, de a te lányod viszont szinte mindig ott lehet.
Én hagynám a csudába, látszik, hogy egyáltalán nem vagy fontos neki, se te, se a gyereked. Veled is csak azért kedves, mert hasznára vagy, mint ingyen bébicsôsz, bejárónô meg szexpartner. Ha tényleg fontos lennél neki, akkor normálisan állna a gyerekedhez is, mert tudná, hogy neked segít, neked okoz örömet vele. De pont letojja, mert igazából nem vagy neki fontos. Csak hasznos.
válasza: válasza:Nem hiszem, hogy jó vége lenne, ha csak azért kezdene el foglalkozni a kislánnyal, mert a kérdezô bekeményít. A kislányon csattanna, ha csak muszájból vinné ide-oda, esetleg türelmetlen, lekezelô lenne vele, amint a kérdezô nincs jelen.
Sajnos a normális, empatikus viselkedés vagy jön belülrôl, vagy nem. Normális emver nem tudna a tükörbe nézni, ha a párja ott lenne betegen, és még a gyerek ellátása miatt is aggódnia, szervezkedi kéne, ô meg csak megvonja a vállát és félrenéz... Nem, ez nem fig megváltozni vezényszóra. Ha teszi is nagy kelletlen, abban hosszútávon nem lesz köszönet.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!