Éreztétek már úgy, hogy a ti családotokban túl sok probléma és nehézség van?
Én sajnos folyamatosan ezt érzem. Tettem már fel kérdéseket ezen az oldalon, de rá kellett jönnöm, hogy annyi problémánk van, amiben bármi, akármi tanácsnak örülnék, hogy itt csak a "troll vagy, kamu, mesélj csak" reakciókat váltom ki, mert már a problémák egy részének említésénél is kiverem a biztosítékot és megkapom, hogy csak színezem a történetet. Az ismerőseimnek sem szeretek beszélni a mindennapjainkról, nehézségeinkről mert ők is csak a fejüket fogják, hogy ez már sok.
Néha elgondolkodok, hogy másoknak milyen lehet az életük. Tényleg mi vagyunk ennyire túlterheltek vagy csak szimplán nem a megfelelő emberekbe futok bele, esetleg túl alacsony az ingerküszöböm?
válasza:A 9-essel értek egyet. Annyival kiegészíteném, hogy az ilyen minden sz4r helyzetek jelentős részét a rossz döntések okozzák. Munkakeresési problémák és anyagi gondok kéz a kézben járnak. Ez nem az a helyzet, amibe ésszerű gyereket vállalni. Ha vannak párkapcsolati problémák, akkor az még nehezebbé teszi. 3 sni-s gyerek. Egyetlen egy is minden más probléma nélkül, stabil házasságban, megfelelő anyagi háttérrel is embert próbáló feladat. És van 3! Mellé még a beteg rokon ápolása... Egyébként igen, vannak ilyen emberek, családok. Hogy a tiéd is ilyen e, azt ennyiből nyilván nem tudom megmondani, tehát csak általánosságban tudom írni a következőket. Többnyire hasonló hátterű környezetből származnak. Nem volt előttük jó példa, hogyan is kell egy normális családban működnie a dolgoknak. Ezért is nem meglepő, hogy viszik tovább a rossz mintát. Sokra nem mész vele, ha hasonló helyzetűekkel ezt megvitatod. Épp azért vannak hasonló helyzetben, mert ugyanazzal a majd lesz valahogy szemlélettel élnek.
Egyébként nem neked alacsony az ingerküszöb, ezek komoly problémák külön külön is. Kiegyensúlyozott háttérrel is nagy feladat megoldani bármelyiket, nem még együtt az összeset. Meggyőződésem, hogy egy pszichológus nem sokat segítene ezen, ha se pénz se idő nincs rá, hogy megfelelőt találjanak.
A legnagyobb probléma az, hogy bármiféle lehetőség is adódik, ösztönösen a rosszabbat választják.
válasza:Apa 3 éves koromban meghalt. Ott kezdődtek a gondok.
Anyai nagyszülőknél laktunk, egy külön kisházban.
4 évesen anya odaköltöztette nevelőapámat.
Ő egyből engem használt boxzsáknak.
Ha problémája volt, rajtam vezette le. Vert.
Ha ivott, mégjobban.
Gyerekkorom erről szólt. Rettegtem, muszaj volt megfelelnem.
Kamaszkoromban már nem ert hozzám, ott verbálisan kaptam a bantalmazást. Semmire nem vagyok jó, semmi nem lesz belőlem...
Ahogy kamaszodtam, úgy kezdett molesztálni.
Először csak a melleimet fogta meg, aztán ottlenn is. Megujjazott, ugy hogy 2 napig menni nem tudtam úgy kidörzsölte. Majd megerőszakolt.
Senkinek nem mertem szólni, mert féltem a veréstől.
Meg pl anyámnak felesleges is lett volna. Minden alkalommal azt is vegignézte, mikor lilára vert.
Emellett hiába laktunk anyai nagymamáméknál, 10évig bíróságra jartak velük. Anyám feljelentette nevelőapám nyomására őket.
Szoval a gyerekkorom/kamaszkorom arrol szólty hogs kereseteket írtam, bírósagi leveleket gépeltem, mert egyik sem tudott a számítogépen írni
23évesen menekültem tőlük, addig ellehetetlenítettek.
30 vagyok. Van e tesóm, ők még otthon laknak. 13-15-20 évesek.
Őket sosem bántotta. Hanem ahogy elköltöztem, anyámat veri.
Kívülről idilli család. Elit városrészen menő ház. Nevelőapám menő építési vallalkozó. Anya otthon vany nem kell dolgoznia, csak a gyerekeket hordja suliba, edzésre.
Belül meg az egész család rohad. Anyám az idegösszeomlás szélén, nevelőapám az őrület határán, tesóim meg ennek isszák a levét.
Én 7 éve nem lakok ott, de a mai napig nem tudtam kiheverni a gyerekkorom.
válasza: válasza:13!
És mégis hogy bizonyitsam?
Akkor örültem, hogy szabadultam. Pszichológushoz jártam, feldolgoztam. Most így évek után mégis milyen alapon?
válasza:Minden ilyen helyzet a rossz döntéseknek köszönhető nagy százalékban.
Le leszek pontozva, de ha valaki jobban belegondol, és nem hazudik magának, akkor az beismeri hogy így van.
Írok példákat:
Ha tudom hogy nem vet fel a pénz, keveset keresek a munkahelyemen akkor pl kétszer is átgondolom, hogy vállaljak e gyereket. Mert én nő vagyok, a férfi egy "változó tényező", aki bármikor leléphet/elválhat/lerokkanhat/meghalhat és akkor mihez kezdek egy rossz fizetéssel?! Itt már van egy döntés a kezemben hogy anyós, após házába szülök e gyereket egy sz@r fizetéssel, nyakamba veszek e hiteleket stb.
Vagy ha már az első gyerekem sni-s akkor én döntök hogy ezek után vállalok e még másodikat, harmadikat. Ez is az én döntésem (aminek viselem a következményeit).
Valahol minden ami történik velünk az a saját döntéseink sorozata.
Én pl felmértem józan paraszti ésszel, hogy képtelen lennék egyedül eltartani magamat és egy vagy több gyereket, ha arra kerülne a sor (sosem volt piacképes szakmám pl IT). Így volt annyi eszem hogy nem vállaltam gyereket, mert mint mondtam a férfi "egy változó tényező" bármi történhet vele.
Nincsenek (és nem is voltak) hiteleim, mindig az életem leegyszerűsítésére, stresszmentesítésére törekedtem. Így is ér rengeteg stressz mások irányából amit nem rajtam múlik, nem tudom befolyásolni (munkahely, rokonok viselkedése, napi közlekedés stb). De amit a saját döntéseimmel meg tudok tenni annak érdekében, hogy ne legyek folyamatosan sz@rban, azt megteszem.
Úgyhogy akik jó időben, jó döntéseket hoznak azoknál kevesebb a probléma, még akkor is ha vannak rajtuk kívülálló események amiket nem tudnak befolyásolni.
válasza:15.
Nem sok fogalmad van az élet nehézségeiről, ha csak a felesleges gyerekvállalásban és a hitelben látod a problémákat.
válasza:16:
Mindenki azt magyaráz bele az írásomba amit akar. Vannak dolgok amiket ki lehet zárni az életedből, ami neked nehézséget jelentene. Van akinek nem okoz gondot egyedül gyereket nevelni ha véletlenül úgy adódna. Van akinek meg igen. És ez sok dologgal van így. Kinek mi a nehézség. Direkt odaírtam hogy ezek példák. Ha te ezt magadra vetted az a te bajod.
Mindenki úgy hoz döntéseket, amik ha kihatnak az életére azoknak a következményeit ő viseli. A saját élethelyzetében mindenkinek joga van eldönteni hogy mibe megy bele és mibe nem. Akkor van gond ha a rossz döntéseidnek nem csak te vagy az elszenvedője hanem pl a gyerekeid is.
Valóban a rossz döntesek miatt tarthatunk itt, de sok esetben csak jóval a döntés után derül ki, hogy az volt a rossz. Biztos családi háttérrel és anyagiakkal vállaltuk a gyerekeket, azt hittük nincsen semmi gond, majd a kicsi 2 éves kora körül kezdett látszani, hogy valami baj van. Akkor már nem volt visszaút. Mindhárman megszülettek, nem volt lehetőség visszacsinálni semmit.
A rokonokról sem tudtuk előre, hogy ápolásra fognak szorulni és hogy az utóbbi 10 évem arról fog szólni, hogy valakit ápolnom kell. Jó, az valószínű volt, hogy lesz akit igen, de hogy 4 nagyszülőt és anyósomékat is, az azért kicsit váratlan volt, ráadasul négyen demensek voltak, amibe azt hittem én is belepusztulok.
A kapcsolati problémák ezek mindegyikére visszavezethetőek. Dolgozunk rajta, de sokszor a legtöbb amit a másikért tehetünk, hogy hagyjuk kicsit egyedül pihenni.
A hab a tortán pedig, hogy a gyerekek psziciátereinek javaslatara a férjem is kivizsgáltatta magát és ő is autista. Ez is sok furcsaságot megmagyaráz, de attól még nagyon sokkoló.
Szóval igen, a rossz döntesek gerjesztik a további rossz döntéseket, de sokszor csak 2 rossz között lehet választani. Értem ezalatt, hogy pl demens nagyszülőt hitel felvételével adjunk otthonba vagy gondozza az aki otthon van... Egyik döntés sem jó, de dönteni kell.
válasza:17.
Nem vettem magamra, mert nem érint, csak nagyon egyszerű a gondolkodásod az élet nehézségeit illetően.
Gondolom az életed is kis egyszerű és jól elvagy.
válasza:Persze hogy éreztem.
Szerintem mindenki egyszer legalább az életében.
12 évesen félárva, 17 évesen teljesen árva lettem a 10 évvel fiatalabb tesómmal...folytassam?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!