Éreztétek már úgy, hogy a ti családotokban túl sok probléma és nehézség van?
Én sajnos folyamatosan ezt érzem. Tettem már fel kérdéseket ezen az oldalon, de rá kellett jönnöm, hogy annyi problémánk van, amiben bármi, akármi tanácsnak örülnék, hogy itt csak a "troll vagy, kamu, mesélj csak" reakciókat váltom ki, mert már a problémák egy részének említésénél is kiverem a biztosítékot és megkapom, hogy csak színezem a történetet. Az ismerőseimnek sem szeretek beszélni a mindennapjainkról, nehézségeinkről mert ők is csak a fejüket fogják, hogy ez már sok.
Néha elgondolkodok, hogy másoknak milyen lehet az életük. Tényleg mi vagyunk ennyire túlterheltek vagy csak szimplán nem a megfelelő emberekbe futok bele, esetleg túl alacsony az ingerküszöböm?
Itt most nem is kifejezetten az én problémaimra gondolok, hanem úgy általánosságban ki, hogy éli meg a problémái mértékét.
Rólam/rólunk meg: 3 sni-s gyerek, párkapcsolati problémák, egészségügyi gondok, anyagi nehézségek, munkakeresési problémák, demens rokonok ápolasa és mèg van pár apróság...
#1 vagyok.
szóval minden, ami csak lehet
Nagyjából igen. Mi nem aprózzuk el, igaz legalább még kínunkban tudunk saját magunkon nevetni.
Tudom, hogy egyik probléma generálja vagy felnagyítja a másikat de valahogy mindig úgy érzem, hogy előre semmivel sem jutunk, csak tapossuk a 💩, nehogy elsüllyedjünk benne.
Nem hiszem, hogy minden családnak ennyi nyűge van. Lehet, hogy mi csinálunk valamit nagyon rosszul, ezért nem tudunk olyan jól haladni mint mások.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!