Hová mennétek, mit csinálnátok a helyemben?

Testi fogyatékod van,az oké. De szellemileg nem.lehetsz annyira rossz szinten,ha te nem is a kettőtökért,mármint apadért,és magadért aggódsz,hanem inkább azért,hogy apádat nehogy kiforgassa egy idegen nő a vagyonából amit majd te örökölnél. Szóval,egyrészt az a pénz,vagy ingatlan stb apádé,amivel azt csinál,amit akar,másrészt pedig,akkor keress otthonról végezhető munkát,így a fizikai terhelést elkerülheted.

Amúgy milyen betegséged van?

Aki bántja a kérdezőt, mert 30 évesen otthon él, az próbált megélni egyedül a mai világban? Tudjátok, mennyibe kerül egy lakás, mennyi egy szoba vagy albérlet ára, és ehhez képest milyen szar fizetések vannak? Nem, mi? Hát, csináltam egy számolást legutóbb, és nincsenek nagy igényeim, de simán az éhalál küszöbére kerülnék egyedül. Mert a családosok nem dolgoznak, és ezt a dolgozók adójából vonják le. Köszönjük.

Kérdező, próbálj találni valamit az életben, ami boldoggá tesz. Vannak szervezetek, fogyatékosoknak is, keress valamit, hátha tudnak segíteni neked.

,,Volt olyan munkáltatóm, aki konkrétan az első munkanapomon azzal kezdte, hogy el tudná képzelni nélkülem is a céget, pedig akkor még egy percet sem dolgoztam ott, csak úgy pofára mondta. Aranyos, nem?''

Az egy álszent képmutató majom volt. Sokra megy az ember a papíron jól festő gazdasági ,,hatékonysággal'' ha közben kettészakad a társadalom, szétesik az humán tőke, és szétrohad az ország. Egy ország valódi gazdagsága az magukban az emberekben van benne, és abban benne van az is, hogy nincs hajléktalansg, mindenki feje fölé borul biztonságos, személyes privát szférát is megenegedő fedél, egészsgées táplálék, terrormentes közösség. Nyilvánvaló hogy a kollektív öngyilkosság felé megy az ország már a rendszerváltás óta, bár ma szerencsére egyre inkább kezdenek az alternatívabb, zöldebb, szocálisabb fajta közgazdasági paradigmák is elterjedni. Egy, a család, a saját és a szomszéd telepi gyerekek gondjait a vállán vivő nyomornegyedi cigányasszony esetleg többet tesz a jövő Magyarországáért, mint egy-egy ilyen meg olyan passziv jövedelmeken dőzsölő ,,sikeres'' ember.

Remélem azért sikerül valahogy javítani a helyzeteden. Ha még valamennyire van beszélő viszony apáddal, esetleg próbáljatok meg valami családterápiát vagy ilyesmit.

Én csak ritkán mentem ki a Normálisak közé, mert bennem nincsenek meg azok a tömör és gyors valóságérzési képességek mint bennük, nem tudok olyan gyorsan és realisztikusan gondolkodni mint ők. A matematika meg ehhez hasonló formális rendszerek iránt van egy hajlam bennem, egyes ritka programnyelvekben jó vagyok. Sajnos még ezzel együtt is csak soká értem el azt a fokot hogy előbb az Upworkon, később egy küldföldi cégnél távmunkában végül lett satabil állásom.

Munka megváltozott munkaképességű embereknek. Illetve vannak otthonok, ahol lakhatást, munkát biztosítanak.

Az támogató közeg. Én is onnan jövök. Nincs veled semmi baj, csak nem kapsz elég segítséget. Próbálj meg orvosokkal beszélni!

Egyébként hol laksz, vidéken? Nálunk van külön iroda. Bemegyek és másnap már dolgozhatok. Igaz, hogy négy órába és 60ezer forintért, de ha belejössz később bírni fogod a terhelést is szerintem.

És nem hülyeség az olvasás. Annak ellenére, hogy van eszem, a munkahelyeken nem tudtam a minimumot se elérni teszteken. Ezért elkezdtem olvasni. Összeszámoltam: kb. 10.000 oldalt olvastam el egy év alatt, úgy hogy nem dolgoztam semmit. Ez nagyon kevésnek számít, de kitartottam. Később 8 órás munka mellett szinte egy hónap alatt teljesítettem ugyanezt. Ma már egyetemre járok.

Nem dicsekedni szeretnék. Ösztönözni. Lehetségesek a terveid és fognak segíteni, ha látják, hogy el akarsz érni valamit. Én önkéntes vagyok két alapítványnál is. Illetve szintén beteg. Több olyan személyt ismerek, aki fogyatékossága ellenére teljes életet él. Sőt többet tesz a társadalomért, mint egy mások.

Gondolom akkor le vagy százalékolva?!

Én is szegedi vagyok. Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály Sólyom utca 2.