Normális, hogy egy családban a kevèsbé sikeres gyereket elnyomják?
Még a sikertől függetlenül is, kiskorom óta a bátyám elnyom engem. Bánt, ver, szavam sincs mellette. Ez tökéletesen megalapozta a visszahúzódó, félénk természetemet és azt, hogy hagyjam, hogy domináljanak felettem. Az osztálytársaim ezt megérezték, ott is kirekesztett voltam. Világ életemben úgy éreztem én nem vághatok semmibe, mert nem tudom egyedül megcsinálni, mások jobbak nálam, többet érnek. Mindezek tetejében apám mindig a bátyámat sztárolta, nyomta, hirdette, büszkélkedett vele. A bátyám egy bár népszerű, de beképzelt, lelketlen alak.
Jobb tanuló is volt mint én. De nem volt okosabb. Csak másban volt jó. Én humános, ő reálos voltam. Mindegy is. De folyamatosan az árnyékában kellett élnem és hozzá viszonyítottak. Most már kezdünk felnőni. Ő 24, én 21 éves. Én lány vagyok.
Ő nem végzett egyetemet, hanem dolgozni kezdett. Sima ügyfélszolgálat egy multinál. Nem nagy szám, de a cég, a munkaköréhez képest jól megfizeti. Most ezzel az szja mentességgel 400 felett keres. Állandóan azt hallom itthon, hogy ő mennyire sikeres, mennyire sokra vitte, életrevaló stb.
Engem meg mindig bántanak, hogy semmi sem lesz belőlem. Még itthon élek. Egyetemista vagyok. És azért bántanak, mert életemben egyszer sarkamra álltam és szakot váltottam. Ősszel újrakezdzem az egyetemet. Közgazdásznak tanultam, de szenvedtem, nem szerettem és nem tudtam elképzelni benne a jövőmet. Hiába népszerű és viszonylag könnyen el lehet vele helyezkedni, úgy éreztem, hogy nem ez az utam. A kreatív dolgok, az irodalom, hasonlók érdekelnek. Magyar szakot kezdtem. Imádom a szakomat és már vannak is elképzeléseim vele.
De itthon mindenki bánt, hogy nem lesz belőlem semmi.
-hogy nem tudom eldönteni mit akarok
-hogy nincs kitartásom
-hogy nem vagyok életrevaló
-hogy 21 éves létemre sehol sem tartok
BEZZEG A BÁTYÁM.
Pedig, de, végre tudom, mit akarok. És azt hiszem úton vagyok. De nagyon beletipornak a lelkemben ezzel naponta. Na meg a bátyám is továbbra bánt napi szinten. Nemrég költözött el, de sajnos közel lakik, szinte csak aludni jár haza.... ( a lakást is a szüleimtől kapta)
Miért fontosabb az egyik gyerek, mint a másik? Miért vagyok én lenézendő, mert más úton járok? Miért nem lehet elfogadni, hogy valaki hibázik, feláll, majd folytatja?
Én személy szerint nem érném be a bátyám tevékenységével. Nem azt mondom, hogy lenézem, de számomra meg az a “semmilyen élet”.
válasza:"Csak egyszerűen mindenki lenéz, bánt."
Nem mindenki. A családod. És a világ ennél jóval tágabb:)
válasza: válasza:Elég sok helyen el lehet helyezkedni. Angol minort is felvettem mellé+ Kreatív írás a specializációm és utána szerkesztői továbbképzést fogok végezni.
Szerkesztő, lektor szeretnék lenni, de a színház sem áll távol tőlem.
Én is sokszor megkaptam, hogy inkább dolgozzak. De érettségivel vendéglátás, call center, ügyfélszolgálat, gyár, adminisztráció féle lehetőségek vannak. És itt hiába szerzek tapasztalatot, szaktudást igénylő körökbe nem léphetek feljebb.
Oké, hogy a testvérem dolgozik, de maximum nagyobb esélye lesz ezek után a fent említett munkákra, ha a jelenlegi helye megszűnik.
válasza:Semmi baj nincs a magyar szakkal, ha lennének állami támogatott féléveim, én is tanulnék valamit, amivel talán nem tudnék elhelyezkedni, de legalább tudnék olyat, amit más nem, és brillírozhatnék.
Én sem tanár, sem tudós nem lehettem, szüleim egy diplomáig adták meg a támogatást (amit a legelső félév után már nem igényeltem, 19 éves korom óta magamat tartom el), megmondták, ha van egy rendes szakmám, utána azt csinálok, amit akarok. Sima érettségivel nem is lehet dolgozni, normális szakmával vagy hasznos diplomával már igen, és abból finanszírozható az olyan úri hóbort, mint egy bölcsészdiploma. Merthogy egy mérnöki szakkal vagy akár egy programozói gyorstalpalóval lehet állást találni. Szerkesztő, lektor, színházi munkatárs, múzeumi kurátor nem a papír alapján lesz az ember, ahhoz azért kapcsolatok is kellenek, és mire megtalálja az ember ezeket, valamiből élni is kell. Ez csak realitásérzék kérdése. Amiket meg #10-ben írsz, hát, arra mit mondjak? Tiniként még megérteném, hogy zavar, felnőttként eléggé aggályos, ha nem pereg le rólad. Mondom, reziliencia kérdése. A való világ sokkal keményebb dolgokat fog eléd görgíteni, mint amit a családod valaha tudna.
‘Mérnök’, ‘közgazdász’, ‘programozó’
Persze, ez kell az iparnak, de akkor a lakosság bizonyos %-a, aki nincs erre beállítva, mint mondjuk én, aki kémiából, matekból és fizikából is a kettesért küzdött, egy ideig magántanár mellett is. Elkezdtem a közgazdászat szakot, de szenvedtem és a második félévet be sem fejeztem. Sajnos, tudom, hogy ezek a diplomák mennek, de nem lehet mindenkiből ilyen végzettségű szakember. Nekem is könnyebb lenne az életem, de nem ezt dobta a gép.
Egyébként kapcsolataim szerencsére már vannak, de még szakmai tapasztalatot is fogok szerezni az éveim alatt, a képzés keretein belül.
Nem érzem azt, hogy semerre sem tartanék. Egész életemben azt éreztem, hogy rossz irányba visz az a hajó, de nem merek kiszállni, na, most megtettem.
Amit #10-ben írtam, abban szerintem nem az én hozzáállásom az aggályos, hanem az, hogy egy apa álló farkakról beszél a lányával. Vagy annak úgy szerinted simán le kéne peregnie? Szerintem azért annyira nem.
válasza:Fatális hozzáállás. 😂🙈 Na, ez tipikusan jellemzi azokat, akik szerint xy szakokkal nem lehet semmire sem menni, mert nem nyúlik messzire az elképzelésük. Mindegy. Én már szerencsére látom, hogy merre leszek az életben.
Egyébként, elég nehéz a programozás. Én nem próbáltam, de nem egy ismerősöm járt ilyen iskolába.
Úgy imádom, amikor elmegy a kérdés egy olyan irányba, amelynek köze sincs az alapkoncepcióhoz. Nem az a lényeg, hogy én mihez kezdek.
Szerencsére azt tudom.
Hanem a családomról szól ez a kérdés. Ilyen válaszokkal folytassuk és ne mindig a kérdezőt-jelen esetben engem-kezdjétek ki. Ez egy rossz szokás, itt, a gyik-en.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!