Hogyan lépjek túl ezen? Senkit nem akarok megbántani.
Kérlek ne ítéljetek el azért, amit írok, nagyon nehéz nekem. Távkapcsolatban élek a párommal aki egyébként a másik felem, sosem találtam, vagy találhattam volna nála jobb embert. NAgyon jól megvagyunk, sokat beszélgetünk, fontos számomra, nagyon nagyon szeretem. Talán soha nem tudnék mást ennyire szeretni. És ő is így van vele. Olyan különleges dolog van köztünk az a soha fel nem bomló kötődés.
DE most már nagyon rég nem találkoztunk, és nehezen viselem. Fáj, hogy nem lehet velem, hogy nem ölelhet meg.
Eszem ágában nincsen megcsalni, számunkra ez ismeretlen szó. De a napokban folyton gondolok valakire, hogy milyen lenne vele (mert ő ott lakik ahol én). A legszörnyűbb az egészben, hogy a legjobb barátnőm párjáról van szó. Folyton vívódok magamban, már csak azért is amit érzek. Sosem fordulna meg közeledni a sráchoz, a párom és a barátnőm miatt. A barátnőmékkel gyakran megyünk valahova és akkor van ez a hülye érzésem. Mikor hazaérek akkor meg esz a bűntudat, hiszen nekem van egy párom, akit mindennél jobban szeretek. Azt hiszem a hiánya hozza ki belőlem ezt, de senki nem léphetne a helyébe.
Annyira rossz, lassan utálom magam ezért:-S
Kérlek ne óltogassatok, így is elég rosszul érzem magam. Valaki tudna mondani valami okosat? :)
Akkor örülök :) - tényleg nyugodj meg, senki sincs fából , pontosan tudom milyen kis szeretethiányos tud lenni az ember :) Látod már ettől is könnyebb, hogy leírtad! Kitartás Nektek, és sok boldogságot a jövőben!
27/L
ma 09:30 vagyok..
" De a napokban folyton gondolok valakire, hogy milyen lenne vele (mert ő ott lakik ahol én)." Ezt te írtad a barátnőd párjáról..
Nem tudom,hogy mit kellene ezen értenem,de én úgy olvasom ki,hogy vágyódsz utána mert ő közel van a barátod meg messze..
Akkor sem értem,hogy miért pont a barátnőd hapsija az aki eszedbe jut.Miért nem a barátod??Nem ítélek el,de pontosan tudom milyen távkapcsolatban élni..Én feleségként lassan 3 éve élek külön a férjemtől a külföldön dolgozik..Nagyon nehéz,és a szívem szakad meg amikor végre hazajön fél évente pár napra ,és vissza kell mennie.. Igyekszem élni a mindennapi életemet és arra gondolni,hogy ez sem fog örökké tartani mert még 2 év és végleg hazajön..Igyekszem lefoglalni magam,és hazudnék ha azt mondanám,hogy nem járok el néha a barátaimmal szórakozni,mulatni..De soha egyikre sem néztem"úgy" rá,és soha egyikről sem fantáziáltam,hogy vajon milyen lehet vele..
Szóval nekem egy kicsit furcsa,hogy más férfiről képzeled el,hogy milyen lehet vele,de másrészről meg nem győződ mondani,hogy a ti szerelemetek nagyon szilárd,és eszedbe sem jutna megcsalni a párodat,meg ,hogy ő az igazi..Én elhiszem neked! Én pontosan tudom,hogy milyen messze lenni attól akit nagyon szeretünk...De még mindig nem értem,hogy ha ilyen nagy szerelem van ,akkor miért a barátnőd barátjáról képzelődöl??
11:1o
Értem én...valószínű nem jól fejeztem ki magam. Pontosabban inkább arra gondolok, hogy milyen lenne ha a párom is velem lenne, ezt vetítem a másik srácra. Valószínűleg azért gondolok rá, mert ő itt van és vajon milyen lenne ha a párom is itt lenne?!
Hidd el, gondolok a páromra nem is keveset...
Mindegy itt nem lényeg, hogy bizonygassam a szerelmemet, azt hiszem már tudom az okot.
Köszi minden kedves választ. Neked is kitartás
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!