Tényleg ennyire szar vagyok, akit senki sem tud szeretni? 26/N

Az exed meg. Oké, szakított veled, de lehet, volt rá oka.

Nekem is volt okom, miért hagytam el az előző barátomat, csak ő nem akarta megérteni, hiába mondtam el.

Tudom, hogy nem leszek népszerű, de ilyen választ is kell kapnod, hogy lásd a teljes képet.

Kb. 3 évvel ezelőtt megismerkedtem egy nővel, csak baráti kapcsolat van (illetve a baráti sem teljesen megfelelő kifejezés). Neki szó szerint nincs senkije, csak egy bátyja, aki kint él külföldön, semmiben nem segíti, egy évben ha kétszer kommunikálnak (azt is e-mailben), már nagy szó. Teljesen nincstelen, a bátyja házában lakik, aki bármikor kiteheti az utcára. Munkája sincs, mert sok betegsége van (és igazából nem is nagyon akar dolgozni...), segélyekből tengődik.

Na, ezt az embert támogatom így-úgy, és többnyire csak a picsogását hallgatom, meg hogy neki milyen szar az élete, meg hogy mindenki ellene van, de változtatni nem akar semmin. Ha valakivel valamilyen kapcsolatba kerül, azzal képes rövid időn belül összeveszni vagy magára haragítani. Már én is többször úgy voltam vele, hogy megszakítom vele a kapcsolatot, de akkor tényleg egyedül marad, azt meg nem szeretném. Illetve meg tudom érteni, hogy miért került ennyire mélyre, ezért sem akarom egyedül hagyni (nem teljesen ő a hibás benne).

A lényeg, hogy amíg te is a problémáiddal traktálsz mindenkit, addig nem várhatod el, hogy körberajongjanak. Gyanítom, hogy ez is közrejátszott a szakításnál. Viseld méltósággal az életedet, amin tudsz, változtass, a többi jön magától.

A rokonokkal pedig a legminimálisabbra kell állítanod a kapcsolattartást, hogy ne tudjanak mérgezni.

"Én meg most egyedül élek egy omladozó 14 nm-es 'lakásban', másra nem futja, egy csőd vagyok, senkit sem érdekel, hogy mi van velem."

De még így is jobb helyed van, mint az ilyen blfsz családba!

Dehogy vagy szar! Inkább buta, h ezt gondolod... Persze az se vagy! 😉💪

Nehéz helyzet, de továbra is erősnek kell lenni!

Ha esetleg segít és gondolod írj privátba és meghallgatlak! :)

23 vagyok.

Még annyi, h nő és 30 éves és nem vagyok leszbikus 🙈:)

Nem vagy sz4r!!

Ezt jegyezd meg. Keress egy másik párt magadnak adott esetben egy társkeresőn és kezdj új életet. A szüleid pedig zárd ki az életedből.

Vagy próbáld meg felkeresni az igazi apád hátha ő szeretni fog téged.

A tanári szakma egyeltalán nem semmirekellő. Én megbecsülöm az összes tanárom/tanárnőm.

Am mit tanítasz?

Az önbizalmad ott van a padlón rendesen, azt össze kéne szedni valahogy.

Sajnos rossz gyerekkorod volt, nem volt igazi rendes anyukád.

Ha nem ugy alakulnak a dolgok akkor egyből depis leszel és ez azért van mert nem számíthattál senkire.

Született azért jópár hülye válasz..

Hogy tudná egyszerűen elfelejteni a mútlját szerintetek?

Minden gyerek életét sajnos az határozza meg,hogy a szülei hogy állnak hozzá,az egész életünkre kihatással van.

Megértelek,Kérdező,mert bár engem szeretett nagyon anyukám,korán elvesztettem őt,és az ő halála után az életbe nem kaptam senkitől még egy foknyi törődést sem...

A szerelmem ugyanígy hagyott el,teljesen váratlanul egy szintén jó családból való,hozzávaló nőért.

Akkor tettem fel magamnak előszőr a kérdést,hogy most valóban ennyire rossz ember lennék? Akit csak gyűlölni lehet meg eldobni?

Akkor jöttem rá,nem kifejezetten bennem van a hiba,valahogy az emberek lettek ilyenek..képesek pillanatokon belül eldobni a másikat,ha olyan kedvük van,és nagyon-nagyon kevesen képesek már az őszinte szeretetre..a párkapcsolatokban főleg..az lett a divat,hogy csak szimplán jól érzik magukat egymással,mindent a testiség ural,nagyon kevés esetben lesz a két fél tényleg igazán szerelmes..

Ezt nem lehet feldolgozni,Kérdező,sem túllépni rajta,maximum egy kicsit belenyugodni és elfogadni,hogy nem Te vagy rossz,hanem az emberek lettek csak kegyetlenek.

Sokat segíthet ebben egy hobbi,egy kisállat,vagy bármi,ami nem köt sem az exedhez,sem a szüleidhez..

Azt,hogy menj külföldre,ugyan már!

Akárhova sodor az élet,mindig benned marad ez az érzés,teljesen mindegy,hogy éppen melyik városban vagy.

A tanító állást viszont nagyon fontold meg,mert csak lehúzni fog téged hosszútávon.

Válts,akár tanulj ki egy új szakmát is,csak az a lényeg,nyugodtabb légy!