Csak nekem van kevesebb türelmem a családomhoz mint idegenekhez?
Nem megyek haza, és nem érdekel, hogy ki "hisztizik" - mindenki, egyébként.
De nem viselem el őket hosszú távon, mert idegesítőek, unásig ismételgetik, hogy a szomszéd mit csinált, vagy képzeljem ez-az a vadidegen milyen gáz ruhát vett, stb.stb.stb.
Nem érdekel, én nem szpatom magam ilyen emberek miatt.
Én is szeretem őket - távolról és kevés ideig -, nem arról van szó, egyszerűen csak fárasztóak, főleg, a felszínes, semmit mondó csevegéseik.
Azt nem szeretem. Senkitől, és senkivel! sem beszélgetek olyan témákról, aminek
- nincs értelme
- felesleges panaszáradat megoldás nélkül
- hogy a szomszéd gyereke már bilibe pisil
- vagy hogy a nagynénémnek honnan volt pénze aranyórára
stb.
Ilyenek, és akárhányszor hazalátogatok, ezekkel b...szuk az időt (értelmes téma nincs, én érdeklődök felőlük, ez nem kap viszonzást, szóval...).
Ennyi idő alatt megírok egy fejezetet a regényemhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!