Az miért lenne jogos, hogy én nem kapom meg azt a szülinapi ajándékot, amit szeretnék, de az öcsém meg megkapja?
12 éves korom óta nem ünnepeljük a szülinapomat egy közeli családtagunk halála miatt. Alapból nem vagyok egy ünneplős fajta, és volt olyan, hogy teljesen ingyen megúszták a karácsonyt, a szülinapomat, a névnapomat meg mindent.
Most lesz a 18. szülinapom, már nyáron mondtam, hogy szeretnék egy iPadet vagy egy iPhone-t. Bele is egyeztek, de aztán az öcsém kitalálta, hogy leteszi a motorra a jogsit, úgyhogy ugrott a szülinapi ajándékom, mert a jogsit meg a motort is megveszik.
Most az egyszer lehetne az, hogy nem az én igényeim, vágyaim kerülnek háttérbe, mert tavaly ő kapott 100 000+ Ft-ért pedált meg kormányt a játékába, én meg kaptam 3 000 ft-ért egy airpods-ot, tavaly előtt meg kapott 34 000-ért egy airpodsot meg egy új laptv-t, én meg semmit.
Az a baj, hogyha pénzt kérek, akkor hozzám vágnak egy 5 000-rest vagy max egy 10-est, amiből a kajámat kellene megvennem, mert addig úgyse nagyon adnának, amíg az el nem fogy.
18 évesen mire kell 4-500.000 ft-os iPhone...? Mert a haverok előtt akarsz proccolni?
Valami hiányzik a sztoriból, nekem nagyon lyukas ez a történet...
Akkor nem kell arról kommentet írni, hogy szerintetek miért kamu, visszanyíl és ennyi.
Sokszor nem tudtam mit kérni, mert tudtam, hogy úgyse kapom meg, ha meg pénzt kértem, akkor 5-10 ezer forintot adtak.
Én nem akarom ünnepelni, tehát nincs torta meg semmi. Karácsonyi, névnapi és szülinapi ajándékot volt, hogy megúsztak 0 Ft-tal, öcsémnek meg vették a kormányt pedállal meg a 34 ezres air pods-ot.
Férjeméknél vadabb dolog volt. Ő anno (80-as években) azért nem mehetett 4 éves suliba (tehát szakközépiskolába), mert a húga majd főiskolára fog menni, és ezért ő inkább menjen 3 éves szakmunkásképzőbe. (Nem tudom, mi volt a nagy különbség a szakközép és a szakmunkásképző között anyagilag a szülők szempontjából, talán a szakmunkás suliban járt valami p...csányi ösztöndíj vagy a gyakorlati helyen valami jelképes pénz, nem tudom...)
De akkor is durva, hogy ő 14 évesen nem választhatott, mert a 12 éves húgocskáról már akkor tudták, hogy ő majd főiskolára megy.
(Férjem estin megcsinálta utána a sulit, amit akart, sőt főiskolát is végzett munka mellett.)
Anyjáékra rá sem néz.)
De itt pl. olyan is volt, hogy anyósnak meghalt az anyja, a lakását megörökölték ketten a testvérével, eladták, és a pénzt egy az egybe a lányának adta. Mi a férjemmel egy turmixgépet sem kaptunk. (Mármint nyilván nem én, hanem a férjem, a fiuk.)
De hát ha te nem akartál ünnepelni, akkor miért kifogásolod, hogy nem ünnepeltek?
A tesód meg élelmesebb, és belőtte egyből a jó drága ajit.
Ezen tényleg mi olyan hihetetlen? Én inkább akkor húzom fel a szemöldökömet, amikor két vagy több gyereket ugyanúgy szeretnek és ugyanúgy büszkék rá.
A kérdezőéknél, pár kommentelőnél meg nálunk is ez a kivételezés, piedesztálra emelés nemcsak szavakban nyilvánult meg, hanem tettekben, ajándékokban is.
Eleinte én is kaptam valamit, bár negyedannyi értékért mint a húgom. Aztán olyan 15 éves korom környékén semmit nem kaptam, és volt, hogy a névnapomat is elfelejtették zsinórban 3x, negyedszerre is elfelejtettek volna, ha nem szólok.
Egyébként teljesen jogos a kiakadás, főleg hogy az utóbbi 6 évben nem is kaptál nagy ajándékot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!