Ez szörnyű 9-es. Nekem 20 évesen ápolói gyakorlatom volt a gyerek intenzíven. Úgy is hetekig magamalatt voltam, sajnos én is láttam gyereket meghalni, nekünk kellett "csomagolnunk". Utána meg az összetört szülők. Na meg a sok súlyos beteg, sokszor haldokló gyerek. Mai napig utálok erre visszagondolni. Pedig elméletileg bírnom kellett volna.
2022. okt. 12. 21:18
Hasznos számodra ez a válasz?
12/30 anonim válasza:
Semmi különös szerencsére egy válltörésen kívül.
2022. okt. 12. 21:18
Hasznos számodra ez a válasz?
13/30 anonim válasza:
"tudni szeretném hányan vagyunk :/"
Itt, ennél a kérdésnél? Az miért érdekes?
Vagy itt, a gyk-n? Vagy hol? Ha országosan vagy világszinten érdekel, olvass statisztikát.
2022. okt. 12. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
14/30 anonim válasza:
8 év voltam amikor egy barátommal egész nyáron a játszótéren voltunk. Ő leesett egy mászókáról és eltörte a kezét. Szüleink dolgoztak, akkoriban telefon még nem nagyon volt. Nagyon ronda volt és nagyon fájt neki. Végül egy boltba mentünk be, ott hívták a mentőket hozzá
2022. okt. 12. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
15/30 anonim válasza:
13 lehettem, barátnőmmel tartottunk haza egy ballagásról, fényes nappal mikor az emberekkel teli főutcán egy részeg férfi odaszólt nekünk, hogy miket csinálna velünk. Sírva rohantunk haza mindketten. Akkor egy ideig nem mertem egyedül menni még az iskolába sem.
2022. okt. 12. 21:43
Hasznos számodra ez a válasz?
16/30 anonim válasza:
12 éves lehettem. Hazafelé menet a járda le volt zárva, de lusta voltam nagy kerülőre menni, ezért az úttest szélén mentem. Mint kiderült azért zárták le, mert az utcán egy idős férfi szívinfarktust kapott és meghalt. A rendőr letakarta egy fekete zsákkal, de az kicsi volt és csak az arcát és a mellkasát fedte le. Máig bennem van a kép a lábáról, és ahogy a betonon feküdt a keze...
Elég sokáig bennem volt, nem nagyon akartam az utca közelébe se menni
2022. okt. 12. 21:56
Hasznos számodra ez a válasz?
17/30 anonim válasza:
Szüleim elváltak,apámmal maradtam és a mostoha anyámmal alíg 2 évesen. Kislány koromtól kezdve ( kisóvodás kortól) fizikailag és lelkileg is bántalmazott a mostoha anyám. Apámnak hiába mondtuk a nagyobb testvéremmel hogy bánt engem, nem hitte el nekünk. 12-13 éves voltam amikor a fizikai bántalmazás része abba maradt. Akkor már ki tudtam valamennyire állni magamért. Elváltak amikor 18 lettem, apám utána már elhitte azt amik történtek.
2022. okt. 13. 01:25
Hasznos számodra ez a válasz?
18/30 anonim válasza:
Így ami legdurvább volt, hogy anyum egyedül nevelt engem és két tesomat, és elég szegények voltunk, ezért sokat dolgozott és az idegei is tönkre mentek, volt,hogy "kiakadt" és kaptunk egy nagy verést majd ami még durvább volt azután futott,hogy felköti magát mert nem bír velünk...így mi ott sírtunk részben mert fájt a verés részben a bizonytalanság miatt mert nem tudtuk,hogy most tényleg megteszi e vagy sem...majd amikor nagyobbak voltunk, 13-14 évesek kb. egyszer mondtuk,hogy jó akkor tegye meg csak ne terrorizáljon többet, majd meg is tette egyszer és mi vágtuk le.
Ennek már 15-16 éve, azután elkezdett járni külföldre dolgozni és rendeződött az anyagi helyzetünk és nem fordult elő többé ilyensmi.
2022. okt. 13. 01:48
Hasznos számodra ez a válasz?
19/30 NTBS válasza:
Nem volt, mert nem tudtunk róla, így nem is úgy éltük meg. A szóbeli feddés és a fizikai fegyelmezés belefért a gyereknevelésbe.
2022. okt. 13. 06:34
Hasznos számodra ez a válasz?
20/30 anonim válasza:
Én inkább úgy érzem, hogy a gyerekkorom traumái most ütnek vissza, akkoriban csak nyelt egy nagyot az ember, nem mondta el senkinek és igyekezett elfelejteni.
De néhány éve mindenhol ezek az önismereti és a traumákról nyíltan beszélni kell dolgok ömlenek rád mindenhonnan, sebeket feltépve, rossz érzéseket keltve bennem és ha nem vigyázok bekúszik az önsajnálat is.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!