A családom nagyon nyaggat, hogy pályázzak meg egy ösztöndíjat, de én nem akarom. A szüleim teljesen rám vannak szállva. Hogy értessem meg velük, hogy ez nekem nem érné meg?

Nem akarok sokat konkretizálni a felismerhetőségem végett. Elolvastam a feltételeket, és azzal együtt nekem nagyom nem deal. Alapból, ha véletlen átsorolnának fizetősre, kiiratkoznék, kibuknék, szakot váltanél vagy bármi, akkor túl rövid idő alatt kellene visszafizetnem az addigi összes összeget. Ráadásul ha végzek, akkor is x ideig kötelezve lennék arra, hogy mindenképp a képzettségemnek megfelelően dolgozzak, xy helyen, amiről nem feltétlen én döntök, és abban az x időben bármikor áthelyezhetnek, illetve ha ez nem tetszik, akkor megint a rövid idő alatt vissza kell fizetni a képzés alatt kapott ösztöndíj összegét. Nekem ez nem kedvező így.

Fontolgatom, hogy szakot váltok, ha ez nem megy nagyon jól(egyébként szeretem a jelenlegit is, csak maximalista vagyok és emiatt frusztrál, hogy nem tudom kihozni a maximumot) (nagyon hasonlóra akarok váltani egyébként, tehát a kredit-elfogadásos gond nem lenne akkora baj). Ráadásul van melóm, jobban keresek úgy, hogy nem vagyok teljes állásban, mint ha diploma után a végzettségemnek megfelelően teljes állásban helyezkednék el. És nagyon esélyes, hogy ha végeztem, akkor fel is tudnának venni. Ami ugye ki van zárva, ha az ösztöndíjhoz tartozó szerződési feltételeket nézzük. És én ezt mondtam is otthon, de a szüleim csak annyit látnak bele, hogy pályázzam meg, legalább kevesebbet kell melóznom, amit amúgy szeretek, meg nem kell bevállalnom egy adott dolgot, ami egyébként extra ösztöndíjjal járna és szeretném is. Meg mondtam a tanulmánnyal kapcsolatos aggodalmaim részt is, de arra meg annyi volt a válasz, hogy "tanuljá', há' nem kell kibukni és akkor jó lesz", meg "ha má' elkezded csináld is végig".

És ami azt illeti elég nyomasztó, mert veszekedéskor mindig hozzám van vágva, hogy kidobnak, ha nem pályázok erre az ösztöndíjra.... Viszont én hiába lakok koliban, nem tudnám hová tenni a cuccaimat, ott nincs annyi helyem, albérletet meg nem tudnék semmilyen formában fenntartani lakótársakkal sem... Szóval jó lenne, ha nem lenne fenyegetőzés, mert nem vállalok valamit, ami nekem hosszútávon nagyon nem éri meg.