Miért akarják, hogy mindenáron vacak életem legyen?
Megpróbálom röviden.
Viszonylag későn költöztem el otthonról(27évesen), de amíg otthon laktam, jóformán csak aludni jártam haza, mert mindig vagy dolgoztam, vagy kocsmában haveroztam. Négy éve elköltöztem Németországba, ahol fél év szar melók után sikerült megcsípnem egy nagyon jól fizető munkát, amit szeretek is. Azóta nem is voltam otthon. A történethez hozzátartozik, hogy meleg vagyok,otthon nem tudják és 12 éve párom is van, akivel kint együtt is élünk. Most négy év utàn hazajöttem 3 hétre szabadságolni, de kezdem megbánni. Amióta itthon vagyok, mindenkitől a szart kapom. Főleg az apám van belebetegedve, hogy nem vagyok otthon, állandóan azt hallgatom, hogy minek vagyok külföldön, menjek haza, az a biztos, a család mindenek felett áll, meg hasonló baromságok. Tegnap teljesen kiakadt azon, hogy én el akarom magamnak küldeni az otthon maradt cuccaimat, meg a könyveimet, a reakciója az volt, hogy hisz mé' nem olvasol újságot,nem kell itt semmit se küldözgetni. Nem bírja elfogadni, hogy a diplomás gyereke kétkezi munkát végez, és teljesen hidegen is hagyja, hogy a tanári fizetésem négyszeresét keresem kint meg. És a többi családtagom se tud örülni annak, hogy jól elvagyok külföldön, az egyetlen pozitív visszajelzés az apai nagymamámtól volt, aki az apám előtt kijelentette, hogy jól tettem, hogy kimentem, helyemben vissza se jönne ebbe az élhetetlen országba. Ezen is kiakadt.
Nem értem. Míg otthon éltem, mindenkinek láb alatt voltam, most meg az a baj, hogy nem vagyok?
Kint van egy normális életem, párom(jólvan ezt nem tudják), jó munkám, magas életszínvonalam, miért nem tudnak örülni ennek?
Kösz, ha elolvastad.
A jo kereseted csak magyar szemmel jó.
Keleti bevándorlói státusz sem a ranglétra csúcsa. Neked elég annyi, hogy külföldön alja munkát végzel vagy vannak hosszú távú terveid?
Ezt nem a szüleid miatt kérdezem, hanem magad miatt
A 2-3-as tipikusan olyan, mint a szüleid, kötözködni akar. Ugyan nem tudja, milyen munkát végzel, de egyböl az "alja munka" meg a "betanított munkás"jut csak eszébe. A legokosabb egyszerüen nem venni észre az ilyen válaszokat.
Az eredeti kérdésre: nem foglalkozz a családdal, amit akarsz, csomagold össze és küldd el, utána menj haza a párodhoz és csökkentsd igen erösen a kapcsolatot a mo-i rokonsággal, kapcsolattartásnak böven elég nagy ritkán egy telefon. Éld a saját életedet, és ne foglalkozz az irigy vagy/és begyepesedett emberekkel.
#7 nem hinném hogy kötözködni akarnak
leírta a kérdező hogy a tanári fizetés négyszeresét keresi kint, ebből teljesen reális arra következtetni, hogy ez nem a ranglétra csúcsa
labjegyzet: itthon egy pék közel 600-et keres lassan, pont 4x annyit, mint egy tanar.
nyilvan a szuleidnek hianyzol es nem 4 evente szeretnenek latni. nekik meg sokkal fontosabb volt a csalad egysege, mint neked.
mondjuk azt megertem, hogy ilyen csaladba nem szeretnel coming outolni, meg nyilvan itthon melegkent nehezebb is, hiszen itthon ez nem annyira elfogadott.
nem akarnak ok rosszat, egyszeruen mashogy latjak.
Azt a kérdést tedd fel magadnak: Mit érzel igazában?
A leveledből az tűnik ki, hogy Németországban a kedveseddel, a munkáddal, az életeddel boldog vagy. Ha ez így van, akkor mi a francnak foglalkozol bárki más véleményével? Nem élheti más a Te életedet, csak Te.
Azt hiszem, hogy életkorodnak megfelelő a kérdés feltevése, a végleges önállósodás az az "életfeladat", amit MOST el kell végezned. Le kell válni, még ha nem is könnyú.
Sok boldogságot kívánok Neked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!