Hogy kedveltessem meg magam a párom családjával, ha elrontottam kicsit a dolgokat?
Én vagyok a lány.
Az a gond, hogy sznobnak tartanak...
Jó körülmények között nőttem fel, mindig hozzám hasonló barátnőim, barátaim voltak, szóval sokszor ami másnak úgymond felháborító, számomra teljesen normális.
A barátom és a családja átlagos.
Próbálom mindig kerülni az érzékenyebb témákat, de párszor elrontottam, az az igazság. Pl. megyek a barátnőimmel nyaralni, hívtam a barátom húgát is (jóban vagyunk). Elküldtem neki az adatokat, árakat. Írta, hogy ő nem tud jönni, én meg elkezdtem akadékoskodni, hogy de miért nem, úgyis nyár lesz. Majd mondta, hogy azért, mert ennyi pénzt keres meg egész nyáron diákmunkával és ő abból él. Itt sem vettem a lapot, hanem elkezdtem mondani, hogy hát akkor beszéljen a szüleivel vagy a barátjával, csak összedobnák neki a pénzt.
Vagy most volt nemrég a névnapom, együtt volt tartva a párom apukájának szülinapjával. Kaptam én is ajándékot, egy ajándékzacskóban volt egy szép díszdoboz. Én meg azt hittem, hogy abban van az ajándék és elkezdtem boldogan bontogatni, hogy vajon mi lehet benne, ott mindenki előtt... Vagy kérdezte az anyukája, kérek-e valamilyen üdítőt, gyümölcslevet és mikor előhozta a kamrából, mondtam, hogy inkább mégsem kérek, ha csak az a márka van.
Nem direkt vagyok ilyen, nekem ez úgymond természetes. Egy buborékban nőttem fel, ha úgy tetszik.
Tudom, hogy nem rajonganak értem, kicsit a párom is, mintha az ő pártjukat fogná. Ilyeneket mond, hogy hát sokat nem tettem érte, hogy változzon a véleményük vagy múltkor is mentünk a szüleihez és mondja a kocsiban, hogy lehet jobb, ha inkább nem szólalok meg, abból nem lehet gond.
Szeretném, hogy kedveljenek, engem általában az emberek szeretnek. De nem tudom, hogyan.
válasza:9-es válaszoló, köszönöm szépen!
Az nekem is eszembe jutott, hogy állnám a részét szívesen (vagyis a szüleim). De utána már annyira kínosnak éreztem volna felhozni, meg mondta a barátom is, hogy hát nem csak jó véleménnyel vannak rólam otthon... És hülyén éreztem volna magam, hogy kb. úgy adom elő, hogy nem kedvelnek, amiért van pénzem, ezért próbálom őket megvásárolni. Utána anyukám is mondta, hogy lehet, jól sem érezte volna velünk magát ott egész héten és találjak ki vele más programot, ami neki is belefér.
9es vagyok. Tök jó, hogy itt megkérdezed, mert ez is mutatja, hogy változni szeretnél, és ez egy nagyon jó kezdet!
Kitartás, együttérzés, empátia!
Akár próbáld ki az önkénteskedést is, ha van rá lehetőséged! Ezek mind sokat tudnak segíteni, és közelebb hoznak az egyszerű emberekhez! :)
válasza:10: de attól ,hogy valami elitsuliba írattak, talán nem élsz teljes üvegbúra alatt... Jársz ide-oda, olvasgatsz a neten, 17évesen már tisztában kéne azzal lenned, hogy mi folyik körülötted az országban, a városodban, a környezetedben.
De ismétlem: disztingválni tudnod kéne....
Ha megkínálnak valamivel, legfeljebb belekortyolsz, és otthagyod... De ez a megjegyzésed tipikus sznob típusú volt. Fiús anyaként én is megsértődtem volna.
válasza:Felmerült bennem a gyanú, hogy esetleg a "gazdaglány történetek" újabb epizódját olvassuk-e.....
Ne legyen igazam!
válasza: válasza:Egyet kell értenem az előttem lévőkkel.
Én a helyedben oda állnék, bocsánatot kérnék, és elmondanám őszintén, hogy nem szándékosan vagyok ennyire tapintatlan.
De az a helyzet, hogy az első benyomást ritkán lehet felülmúlni..
Nem tudom, hogy az üdítős eseten megsértődtek-e, vagy máson. Nekem az volt az egyik ilyen kínos dolog, a másik ugye a névnapos.
Mert azt hittem, 100%-os gyümölcsléről van szó, aztán megláttam a sajátmárkás, gyümölcsöt sosem látott lötyit és akkor mondtam, hogy azt inkább nem kérem. Majd ezzel a lendülettel nyúltam is az előttem lévő Coca-Colahoz és töltöttem magamnak.
válasza:#16: nekem is elég homályos ez a rész..... Ha ennyire tapintatlan, érzéketlen, akkor ennek már elő kellett volna jönnie a kettejük kapcsolatában is.....
Szóval fenntartom, amit az előbb írtam... :)
válasza:Fentebb írták és egyetértek vele, hogy önkénteskedj. Attól rendesen tud bővülni a világképed.
Én még arra is gondolnék, hogy egy őszinte beszélgetés a pároddal, hogy segítsen, illetve később a szülőkkel is egy őszinte, felnőtt beszélgetés, amiben bocsánatot kérsz az eddigiekért, beismered hogy mennyire rossz benyomást tehettél és kérsz egy új esélyt hogy "megismerhessenek".
De ezután kőkeményen dolgozni kellene a kegyeikért, szóval ezt akkor érdemes meglépni ha már kis nézőpontváltáson átmentél.
De be kell vallani, lehet nem lesz hosszúéletű a dolog, már a párod reakcióiból ítélve.
Lehet hasonló társadalmi státuszú párt lenne érdemes választanod (de attól még az empátiádat tényleg fejleszteni kellene).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!