Létezik olyan férfi, akit nem hajt a vére, hanem képes lelélni egy nő mellett a z életét, úgy hogy nem csalja meg egyszer sem?

11:04

Ez meg a másik. De férfiak nagy része is az agyhúzós "ribiket" részesíti előnyben.

Én még nem csaltam meg senkit, igaz, még megtehetem, de nincs tervbe véve. (42F vagyok, és szexuálisan aktív, ezért mondom, hogy még megtehetem...) :)

A meghülyülés 15 év után lehet igaz, a párom engem elhagyott ennyi idő után, de tudtommal ő is előbb elhagyott, és csak az után feküdt le mással. Ez tényleg gerinc, elhatározás kérdése. Azt viszont nem tudom, hogy jobb-e így, vagy akkor lett volna jobb, ha nem hagy el, de megcsal? Mivel így történt és nem úgy, összehasonlítási alapom meg nincs. Számomra ez így rejtély. (Azóta van új párom, akit szintén nem csalok meg, és tudtommal ő sem engem. Ebből a szempontból jó, hogy így történt, mert jól megvagyunk az új párommal. Talán még jobban is, mint az előzővel, bár persze másképp. Nem lehet ezeket összehasonlítani igazán...) :)

Sokáig éltem az általam ismert világban, ahol hittem, hogy akiket tisztes férjeknek, családapáknak látok valójában is azok.

Később sorban jöttek a "pofonok". Nagyon sok - előzőleg tisztességesnek hitt - emberről derült ki, hogy ez csak a látszat és hogy sajnos nagyon sok családra még ez a jellemző.

Nem tudok már bízni abban, hogy a férfiak tudnak tisztességesek lenni. Ha a tágabb vagy szűkebb környezetemben szétnézek, elszomorodok és csak az jut eszembe, hogy vajon az én páromról mikor fog ez kiderülni, hisz róla is csupa szépet és jót tételezek fel, még.

22 évig éltem házasságban, megromlott a kapcsolatunk, de egyikünk se lépett félre és nem is harmadik miatt váltunk.

Most is van élettársam, de sose jár azon az agyam, mi lesz, ha megcsal. Nem olyan típus, aki a kalandot keresné. Örömmel jön haza, jól érzi magát velem, naponta őszintén, sokat beszélgetünk, így nem is jut eszembe, hogy más után futkosna.

Eleve nem élnék olyannal, akinél látom, hogy minden nő után csorog a nyála és az sem igaz, amit kérdez.

Ezzel együtt tudom, semmire nincs garancia, nem vagyok naiv.

Többen írnak itt pozitív példákat. Van akit még egyik barátja sem csalta meg. van, akik szétmentek és csak utána lett új párja a hölgynek....stb. Ez mind már pozitív, de olvassátok csak el újra a kérdést! Az életét le tudja-e élni egyetlen egy nő mellett?

Mert az egy másik dolog, hogy ha már nem annyira működik, szétmegyünk és keresünk mást(hozzáteszem ez így tisztességes)

Amúgy a válaszom, igen, van. Erkölcs kérdése. Az pedig igen kevés szorult a mai férfiakba/nőkbe.

6 éve váltam el, de nagyon csúnya volt a házasságunk vége és az egész válóperi hercehurca is. Kiábrándultam belőle emberileg, nem tudom tisztelni, de rosszat ettől sose kívántam neki. Nincs bennem bosszúvágy, mert ettől nekem nem lesz jobb, viszont nem érdekel, hogy mi van vele. Nagyon ritkán jut eszembe, kb évente egyszer, ha látom, az is rossz érzés, pedig 22 évet éltünk együtt és van 2 közös felnőtt gyerekünk is.

Azokkal, akikkel azóta megismerkedtem és kulturált módon tudtunk szétválni, a mai napig jó a viszonyom, érdekel a sorsuk is.